Ma 2017. október. 20.
PDF
Nyomtatás
E-mail
12
Írta: Administrator
Módosítás dátuma: 2012. június 21. csütörtök, 09:45


 

A csámborgás azt jelenti az egri Barna Bélának, hogy bejárja a világ eldugott, kellemes kis túrahelyeit, közben ír és fotózik. No meg „Csámborgóra veszi a figurát”.

- Sokan irigykedve, még többen hangosan röhögve, a képernyőre mutogatva nézik a képeket, amiket a világ legtávolabbi tájairól is megosztasz az olvasókkal, követőkkel. Sajátos a látásmódod vagy egyszerűen csak hétköznapi eseményeket örökítesz meg, aztán átalakul?

- Menjünk sorba. Ha irigykednek rád, mondja a közhely, jól csinálsz valamit. A jóindulatú irigységgel nincs bajom, az előrevisz, mozgat, a rosszindulatúval meg úgysem lehet mit kezdeni, szóval rosszindulatú irigyeimmel sincs bajom.
A hangosan röhögéshez nem tudok hozzászólni, többek szerint nincs humorom, ami egyébként nagyjából igaz is. Amúgy meg, nem én vagyok vicces, hanem a világ meg annak dolgai azok és talán a sok utazás meg a nagy számok törvénye miatt belefutok néha egy-egy történetbe.
A látásmódom nem tudom milyen, palóc parasztgyerek vagyok, aki kíváncsi a világra, idióta módon jókedvű is általában, mert ugye sírással nem lehet biciklit tekerni se, nemhogy kontrázva felmenni a Himalájára, vagy hogy is mondja a bölcsesség. Szóval a látásmódomat szerintem nagyon is racionálisnak gondolom, egyszerűnek meg hétköznapinak, a világ sokszínű, nem én.

- Melyik volt az eddigi legtávolabbi pont Egertől, ahol jártál? Gps koordinátákat is elfogadunk.

- Egertől legtávolabb? Szarvaskőn, meg a Legányi utca legvégén éreztem magam nagyon messze Egertől, amikor feltörte a bakancs a lábam és már egy lépést sem tudtam tenni, nem hogy hazagyalogolni a városba. Amúgy Borneó szigetén, meg a Fülöp-szigeteken jártam. Ezt ne kérdezd, hogy hány kilométer, azt tudom, hogy repülővel két és félszer repültem körbe az Egyenlítőt, ami nem sok, mert régen vonattal meg sokkal többször, de azt már nem számolom.



- Mi késztet arra, hogy Alsópusztamérgesre és Ó-Celebeszre is eljuss? Honnan meríted az energiát?

- Sok csokoládét meg mátrai palócként sok krumplit eszek, onnan lehet az energia. S ha már itt említettem a Mátrát, ez az egész onnan jön, ugyanis mindig kíváncsi voltam, mi van a következő domb vagy hegy mögött.
Ha intellektuálisabb, bölcsész választ vársz, tudok olyat is, hatott rám, mint vén hippire Jack Kerouac Útonja, vagy Baudelairetől tanultam még a Foglár úti fiúkollégium lépcsőjén Az utazó című verset, amikor nem kaptam valami csíny miatt kimenőt és szörnyű elzártságomban uticélokat vágyva, álmodozva-tervezve térképeket nézegettem: „A kisdiák mereng mappán és tarka képen/ s a Mindenség neki mint lelke éhe, tág”. De persze ha bele akarom magyarázni, a vers többi részéből is merítettem energiát: „De igaz utazók azok csupán, kik mennek,/ hogy menjenek, s szivük mint léggömb ring odább,/ kik bolygó végzetük sodrától nem pihennek,/ s ezt hajtják egyre csak, nem tudva mért: Tovább!”
Ha intellektuálisabb, geográfus választ vársz, akkor régi nagy magyar utazók életéből és útleírásaiból is merítek erőt.
Alsópusztamérgesről jut eszembe, meg a késztetés gyökereiről: egyetemi tanulmányokat Szegeden mint földrajz-kommunikáció szakos hallgató folytattam (1992-1997). Ekkor már egyértelmű volt a dolgom az életben: bejárni a világot (földrajz) és azt megismertetni másokkal (kommunikáció és média, írás és fotózás). Ráadásként már jóval előtte, 16 éves koromban megnyertem egy országos útleíró pályázatot, így másodikos gimnazista korom óta 1991-től a Turista Magazin munkatársa vagyok. És ott olyan eldugott vagy különleges helyeket szeretek bemutatni, amit általában kevesebben, szóval ez késztet arra, hogy Alsópusztamérgesre és Ó-Celebeszre is eljussak.

- Melyik távoli (vagy éppen) közeli célpontod a legkedvesebb és miért?

- Kedvenc kérdésem ez, sosem tudtam még rá válaszolni, sportot űzök abból, hogy nehogy kétszer ugyanazt mondjam. Ha félig idióta választ szeretnék adni, akkor azt mondanám, hogy egy egyszerű bohókás palóc gyerek mindenhol jól érzi magát. Ha félig komoly választ szeretnék adni, akkor is azt mondanám, hogy egy egyszerű bohókás palóc gyerek mindenhol jól érzi magát.
Ha kifejtendő kérdésre válaszolnék, akkor azt mondanám, hogy tizenöt éves korom óta több mint 50 országban jártam már és mindenhol jól tudtam érezni magam. Agyban dől el minden, ha a lengyel vagy finn télben járok élvezem a havat és a fenyveseket meg persze a forralt málnás sört, és nem azon rinyálok és sopánkodok és siránkozok, hogy miért nincs 25 fok.
Másfél éven keresztül egyébként Csámborgó (www.csamborgo.hu) néven saját blogot vezettem, ekkor ragadt rám tanítványaimtól és barátaimtól a Csámborgó név. Ez a név fejezi ki leginkább, hogy a világ bármely pontján, Egerben, Szegeden, a nyugat-tibeti Lehben, a trópusi Malajzia Gaya nevű szigetén az őserdőben vagy bármely túraösvényén jól érzem magam: a mátrai és bükki tetőkön, a felvidéki és erdélyi sziklákon, a mediterrán mészköveken és skandináv grániton, az alpesek világában és az arab sivatag vagy a kiskunság homokjában vagy a himalájai lejtőkön, a Holt-tengernél a Föld legmélyebb pontján vagy a trópusi Borneó szigetén ugyanolyan szívesen csámborgok. A csámborgás azt jelenti: bejárom a világ eldugott, kellemes kis túrahelyeit, kisvárosait, tengerpartjait, közben írok és fotózok. Azaz, „Csámborgóra veszem a figurát”. (ez egyébként egy Kistehén dalból van, az olvasót is biztatom arra, hogy dúdolja utazások előtt)


- A világ bejárása egész embert kíván. Marad időd másra?

- Egy másik jeles zeneszámmal válaszolnék, Bada Dada énekli, hogy „Apa tudja, hogy helyes munka és időbeosztással/ Minden nehézséget át lehet hidalni.” Egyébként meg ha belegondolok, nincsenek is nehézségek, nemrég például hétvégén kirepültem Bulgáriába (4000 forint volt oda vissza a jegy) hétfőn pedig Egerben záróvizsgáztattam. Tehát a hétvégém nem félálomban ellötyögtem illetve hipermarketben sétálgattam, hanem kihasználtam rendesen.
De másfelől közelítve a kérdést, az, hogy földrajz-kommunikáció szakos vagyok, az onnan jött, hogy bejárni a világot és megismertetni kommunikáció útján másokkal. Így én azt gondolom, hogy az újságírás is egyfajta megismertetés. Például, ha írok egy cikket Indiáról, én azt is ugyan olyan fontosnak tartom, hogy mondjuk egy vetítéses előadást tartsak belőle a főiskolásoknak. Mind a kettő ugyan olyan fontos, tehát egyenrangúan kell kezelni, mert ez egy ilyen tanári és megismertetői pálya is. Ráadásul ez még egy többszörösen összecsatolt dolog, mert ugye én voltam Indiában azt megismertetem újságon-cikkeken keresztül, tartok róla vetítéses előadást a diákoknak és megtanítom, mint médiát tanító szakember, hogy erről hogyan is írnak az újságok, szaklapok.
Igazából azt is mondhatnám, hogy ez a munkám része, szerintem a munkáltatóm is büszke arra, hogy mondjuk az a tanársegédje, aki mondjuk a turisztikai újságírást tanítja, az egy országos lapnak a szakírója is egyben. Sőt ebből a hallgatók is profitálnak, nemrég például egy repülős tanulmányi kirándulást szerveztem az egyik szemináriumi csoportomnak Brüsszelbe. Ha szigorú vagyok, akkor azt is mondhatnám, hogy a tanár feladata, hogy kitágítsa egy diák látókörét, és ennek az egyik legcélravezetőbb módja az értő utazás.

Nade nagyon elkanyarodtam a kérdésedtől, amivel valószínűleg azt akartad kérdezni, hogy mi a hobbim, illetve mit csinálok utazáson kívül. Igazából úgy kell ezt elképzelni, hogy jó hedonistaként mindent szeretek én, és ezeket csinálom is utazások közben. Ugyanúgy ahogy utazás alatt dolgozok is, tanulmányt írok akár, válaszolok az őserdőből a hallgatók emiljeire, ugyanúgy az utazás alatt élem ki a hobbijaim is, túrázok hegyekben, könyveket olvasok reptéri terminálokon, és persze rengeteg zenét is hallgatok. Mielőtt ezt az interjút kérted tőlem, pont akkor bukkantam rá egy miskolci bandára, Bohemian Betyars-ra. Az egyik számukban arról énekelnek, hogy ‎”Miért nézel rám ilyen furcsán,/ Mintha nem lennék magamnál.” Ezt én is érzem általában, azért valljuk be, nem tartják azért az emberek épeszű dolognak az állandó menést. De ez így van rendjén. És még arról is énekelnek a srácok, hogy „Meneteljek veletek, hogy dagadjon a begyetek,/ Sajnálom srácok ebből nem ehetek./ Történjék bármi a világot látni,/ többet ér nekem, mint biztos úton járni”. Na ez most majdnem lehetne ars poétikám is, de a refrén, az az igazi. Abban azt mondják, hogy „Legyen tiéd a pénz, enyém a szabadság,/ Meglátjuk kinél lesz a végén mulatság!” Szóval ilyen ez a csámborgás dolog.


 

Eger ügye

Vekete Valér "Sior" beszéde a hétfői egr…

Szinte minden nagyobb portál kedden Putyin látogatásával foglalkozik. Tegnap budapesten és Egerben is tüntettek Orbánék "keleti nyitása" és az paksi...

 

Thália Humorfesztivál: Nádasy Erikáé a l…

Átadták a 3. Thália Humorfesztivál díjait kedden Budapesten. Az egri színházkedvelők több elismerésnek is tapsolhatnak: Nádasy Erikáé a legjobb női,...

 

Bringabarát várost csinálnak Egerből

A Magyar Kerékpárosklub azt ígéri, hogy jól működő városi kerékpáros koncepciót és bringabarát várost csinálnak Egerből. Ha lesz központi akarat....

 

Tüntetés: Putyin kedden Budapestre jön, …

Putyin budapesti látogatása az egrieket is felvértezte, a Tiszta Eger Facebook-csoport tüntetést szervez hétfő estére a színházzal szemben található 56-os...

 

Egy helyi nő rabolta ki vasárnap az egri…

A rendőrök megtalálták a fegyveres rablót. A házkutatás során meglett a pénz is és az a ruha, amelyet az akció...

 

Hírlevél feliratkozás

Ha nem szeretne lemaradni a legfontosabb hírekről iratkozzon fel hírlevelünkre!

S5 Box

Regisztráció

*
*
*
*
*

Kötelező mező (*)