Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
2021. március 4-én, a Városháza dísztermében zajlott ünnepség keretében díszpolgári címek, és a Magyar Kultúra Napja alkalmából, a kulturális és művészeti élet területén dolgozó szakemberek számára alapított helyi kitüntetések átadására került sor. Az egri önkormányzat közgyűlése Díszpolgári címet adományozott Dancz Pál nyugalmazott Egervin vezérigazgatónak is, aki akkor a járványhelyzet miatt nem tudta átvenni az elismerést.
Péntek délelőtt Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere és Minczér Gábor alpolgármester köszöntötte Dancz Pált a Városháza dísztermében, akinek átadták az elismerő címet. 
Mirkóczki Ádám hangsúlyozta:
Dancz Pál jelentősen hozzájárult az egri szőlő- és borkultúra megújításához, az évszázados hagyományok továbbviteléhez, az egri szőlőskertek felvirágzásához. 1945-től több évtizedes munkásságával, kiemelkedő tevékenységével, maradandó alkotásával emelte Eger város rangját, hírnevét, nemzetközi tekintélyét, melynek méltó elismerése a Díszpolgári cím.
Dancz Pál 1922-ben született Egerben. Nagyapja, apja is borral foglalkozott, szinte beleszületett a szakmába. 1949-ben jogi tanulmányait félbeszakítva egy felkérésre kezdte meg Egerben egy állami borgazdaság megszervezését, létrehozását. Az akkor romokban heverő szőlőkultúrát feltámasztva új, korszerű alapokra helyezve kezdett hozzá az Eger környéki dombokon a rekonstrukcióhoz, többek között az Eged-hegy újra telepítéséhez, mely a bikavértermelés legjobb helye volt korábban is. 1953-ban elsőként az országban Egerszóláton telepítettek széles-soros szőlőket. Ez alapja lett a későbbi korszerű magasművelés megvalósításának az egész országban. Ebben az évben kezdték meg az Árnyékszalában lévő, kiváló borérlelő pincék megvásárlását, azok egybenyitását, így létrejött Európa egyik legjellegzetesebb "pincevárosa".
A szőlőfeldolgozó üzem mellett először vidéken, Egerben kezdődött meg a borpalackozás 1958-ban. Az 1977-ben megalakult Eger- Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát keretein belül egyszere folyt a kutatás, a termelés, a szőlőfeldolgozás, a palackozás. Mindig vallotta, nincs lehetőség az előrehaladásra a szőlőtermelő gazdaságok nélkül. Erre épült a "Bikavér program" a hetvenes években, amikor kétezer hektár kékszőlő telepítése valósult meg. 1984-ben a kombinát megkapta az önálló külkereskedelmi jogot is. Az egri minőségi borok ismertté váltak Japántól az Egyesült Államokig.
(Fotók: Keller Richárd)
