Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Az egri viadukt falára pingált, holokauszttal viccelődő ízléstelen falfirka is figyelmeztet, őrséget kell állni és kötelességünk minél többször emlékeztetni az Egerből elhurcolt kétezer zsidó honfitársunk tragédiájára – hangzott el az egri zsidó temető emlékművénél tartott emlékező gyásznapon vasárnap.
Verő Tamás, a Frankel Zsinagóga rabbija beszédében kiemelte: a Tóra szavaihoz hűen őrzik a meggyilkoltak emlékét és emlékeztetnek az egri Soára, melynek során 77 évvel ezelőtt mintegy kétezer egri és Eger környéki magyar zsidó polgárt, köztük 267 gyermeket, deportáltak marhavagonokban a haláltáborokba a magyar hatóságok asszisztálásával. Verő Tamás felidézte, 1944 áprilisában 116 zsidó tulajdonú boltot zártak be, bevonták az Egerben élő zsidók telefonjait és rádióit, a hitközség elnökét, Fischer Lajost és alelnökét, valamint több kereskedőt és értelmiségit a budapesti toloncházba internálták.
Arról is beszélt: Egerben is kijelöltek egy gettót a Gólya utca, Káptalan utca, az akkori Ince pápa tér, Újvilág utca, a Vadász utca, a Szúnyog köz, a Dobó tér, valamint a Harangöntő, a Mecset, a Torony és az uszoda utca által határolt területen. A beköltözés 1944. május 15-én fejeződött be, mintegy 1620 zsidó lakost három helyre költöztettek össze, egy-egy lakásba embertelen körülmények között 4-5 családot zsúfoltak be – emlékeztetett a rabbi, hozzátéve: június 8-án az egri gettóban meggyötört embereket gyalog a 16 km-re lévő kerecsendi téglagyárba terelték át, ahol esőben fedél nélkül voltak és kemencelyukakba zsúfolva töltöttek el négy napot, a csendőrök a kerecsendi erdőben pedig többeket agyonlőttek. Végül az onnan tíz kilométerre lévő maklári vasútállomásra kellett gyalogmenetben menniük, ahol bevagonírozták őket – idézte fel Verő Tamás. Megjegyezte: mindössze negyvenen tértek vissza a lágerekből az egri és Eger környéki zsidóságból.
Évről évre itt állva az egri zsidó temetőben, úgy érzem, a holokausztot túlélt nagymamám is figyeli a szavaimat és kérdezi, mindent megtettetetek, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló szörnyűség?
– fogalmazott Verő Tamás.
Hangsúlyozta: alig három hónappal ezelőtt épp Egerben viccelődött a holokauszttal egy egri vírustagadó, akinek utalása egyértelmű volt a Viadukt falára pingált ízléstelen és kegyeletsértő falfirkával, a náci haláltábor hírhedt feliratával párhuzamot vont a holokauszt és az oltási program között. Most is megtörténhetne hasonló, mint 77 évvel ezelőtt? – tette fel a kérdést Verő Tamás. Mint fogalmazott: nincs válasz erre a kérdésre, csak annyit lehet tenni, hogy minden évben eljönnek az egri zsidó temetőbe és elhelyezik az emlékezés kavicsait. Hozzátette: szerinte nem lett volna ilyen felfoghatatlan a pusztítás, ha nem a gyűlölködés, az irigység, az önzés társadalmára épült volna fel a második világháború magyar társadalma.
A családok az emlékezés kavicsait helyezték el az auschwitzi áldozatok hamvainál.
Tekintse meg teljes galériánkat a megemlékezésről:
#GALLERY_117#
Fotók: Keller Richárd
