Mirkóczki Ádám: Egy önkormányzat csak veszíthet azon, ha nagypolitikai harcokba belemegy

Abból a vehemenciából, ahogy a Fidesz Önt és a városvezetést támadja, az következne logikusan, hogy Egernek a kormánnyal sem túl jó a viszonya. Miközben úgy tűnik, ez nem igaz. Éppen Ön mondta el októberi évértékelő beszédében, hogy sok problémát sikerült megoldani a kormány segítségével, például egyes európai uniós finanszírozású beruházások elindításához és befejezéséhez szükséges források előteremtését.

Nem ütköztem politikai falakba a kormány részéről. Több miniszterrel és államtitkárral napi vagy heti szinten egyeztetek, sokukat ismerem személyesen, még parlamenti képviselői pályafutásom idejéből. A mai magyar politikában szerintem nagy teljesítmény, hogy tíz év országgyűlési képviselőség után elmondhatom magamról, hogy nincs ellenségem. Ez éppen most értékelődik fel igazán, hiszen bármelyik minisztériumot fel tudom hívni. Nem politikai kérésekkel, hanem kizárólag az egri projektek, városi ügyek mentén. Az uniós támogatások esetében az a kormánynak sem célja, hogy ne lehessen felhasználni ezeket a pénzeket, hiszen akkor vissza is kell fizetni. Annak, hogy Budapest és néhány önkormányzat egy az egyben beleáll a kormány elleni politizálásba, az a következménye, hogy minden önkormányzat, köztük a fideszesek is, hátrányt szenvedhetnek.

Tehát Ön hisz abban, hogy kompromisszumra lehet jutni az Orbán-kormánnyal? Ki lehet alakítani egy együttműködésen alapuló, bizalmi viszonyt?

Pártállástól függetlenül mondom, hogy egy önkormányzat csak veszíthet azon, ha nagypolitikai harcokba belemegy. Amíg egy parlamenti párt szóvivője voltam, napi szinten az volt a feladatom, hogy ilyen harcot vívjak. De annak a terepe a parlament és nem az önkormányzat. Óriási tévedésben van, aki helyi szinten szeretne országmegváltó dolgokat megvalósítani. Ha pártpolitikai ambícióm lenne, akkor valószínűleg ugyanúgy politizálnék most polgármesterként, mint ahogy tettem azt tíz éven át a parlamentben. De akkor jogosan kérdezhetnék: miért lettem polgármester és miért nem maradtam országgyűlési képviselő!? Miért az országos ügyekkel foglalkozom és miért nem a városra koncentrálok!? És igazuk is lenne…

Igen, de az ellenzéknek országosan is az adhatja meg az esélyt a Fidesz legyőzésére, ha a településeken megerősödnek és bizonyítanak.

A helyi megerősödéshez elsősorban az kell, hogy az ellenzék sikeresen működő településeket tudjon felmutatni. Helyben egy párt sem tud úgy megerősödni, hogy egy teljesen sikertelen önkormányzati ciklust tud maga mögött. Először be kell bizonyítani az embereknek, hogy az érintett képes sikereket, eredményeket felmutatni. Ha helyben csak az országos politikai csatározásokra koncentrálnak a kormánypártok és az ellenzékiek, az önmagában még mindkét oldalon kevés a sikerhez.

Bár Ön azt állítja, hogy korrekt munkakapcsolatot alakított ki a kormánnyal, egy konkrét ügyben nagyon úgy tűnik, hogy koppannia kellett. Ez a Gárdonyi Géza Színház igazgatóválasztásának ügye. Ön azt nyilatkozta korábban, hogy többször egyeztetett a kulturális kormányzattal a folyamatot megelőzően. Végül mégis az Emberi Erőforrások Minisztériumának akarata győzött: Önnek vissza kellett vonnia a közgyűlés által megszavazott új színházigazgató kinevezését. Vereségként élte meg ezt?

Egyáltalán nem. Számítottam erre a forgatókönyvre is.

De hát mégiscsak átverték Önt, hiszen csak Blaskó Balázst, a jelenlegi igazgatót javasolta direktornak a szakmai bizottság.

Nem vertek át. Nem véletlenül igyekeztem elmenni a falig és számítottam minden eshetőségre. Pont ebből kifolyólag tisztában vagyok a hogyan továbbal is…

Mégsem veszett el az ügy? Mit tehet még az önkormányzat Blaskó Balázs maradása ellen?

Azt ki merem jelenteni, hogy ebből politikai ügyet kizárólag Blaskó Balázs és az őt támogató Fidesz-frakció csinált. Itt politikai szempont egészen addig nem merült fel, amíg ők nem kezdtek el a maguk vehemenciájával és stílusával beleállni az ügybe. Azt el tudom mondani, hogy a színház nonprofit céggé alakulása több változást is hoz majd magával. Szakmailag Blaskó Balázst nem tudom megítélni, mint színházigazgatót, és nem is az én tisztem. Azt viszont a történtek fényében ki merem jelenteni, hogy most már emberi oka van annak, hogy problémás az együttműködés. Miután dilettánsnak, balliberálisnak meg ki tudja még mi mindennek nevezte a városvezetést a nyilvánosságban, illetve sértő megjegyzéseket tett egyes képviselőkre, elég érdekes lesz a közgyűléseken az ő kérését elfogadtatni a testületi többséggel. Nyíltan hadat üzenni a városvezetésnek, majd tőle várni a finanszírozást szerintem nem egy bölcs dolog, de most a járványhelyzet miatti anyagi gondjaink szempontjából ez mindegy is.

Megmarad jövőre a színház önkormányzati támogatásának mértéke? Az állam annyival egészíti ki a teátrum költségvetését, amennyivel a város finanszírozza.

Ma még nem tudok erre válaszolni, de valószínűleg nem fogunk tudni ugyanannyit fordítani a színházra, mint idén, bár ne legyen igazam. Ez most teljesen független az igazgató személyétől. Csak az önkormányzat bevételkiesése, cégek és intézmények nélkül számítva, idén mintegy 1,1 milliárd forint. Ezt a pénzt nyilvánvalóan csak az önként vállalt feladatainkon tudjuk behozni, hiszen a kötelező feladatainkat nem csorbíthatjuk. Nem zárhatunk be óvodát, bölcsődét, szociális intézményt, nem állíthatjuk le a közösségi közlekedést sem. Ergo az önkéntes feladatainkon spórolhatunk: rendezvények, sport, turizmus és kultúra.

Az óriási bevételkiesés miatt lesznek leépítések a Városházán és az önkormányzati cégeknél?

Az első számú szempont, hogy leépítések ne legyenek. Az az utolsó utáni eszköz, amikor már nincs más lehetőség. Nincs betervezve leépítés, kifejezetten kértem a költségvetési számításoknál, hogy annyi állást kell megmentünk, amennyit csak lehet. De nem tudunk semmit ígérni. Nem tudjuk azt sem, meddig tart még ez a pandémiás állapot. Márciusig vagy augusztusig? Eger esetében, ha az idegenforgalmi időszak kárt szenved, az további kieséseket jelent.

Hitelfelvételre szorul majd a város?

Jelenleg is van egymilliárd forintos folyószámla-hitelünk, ami a váratlan likviditási problémák megoldására alkalmas, de ehhez még nem nyúltunk. Azonban ha fel is használnák belőle, ezt minden év végéig vissza is kell töltenünk. Ezen felül eddig egyetlen fillér hitelt sem vett fel Eger a polgármesterségem alatt. Van egy 500 millió forintos fejlesztési hitelünk, amely az előző városvezetés alatt is rendszeresen volt, hiszen a fejlesztésekhez, uniós beruházásokhoz mindig kell például önerő. Minden önkormányzat él az ilyen pénzügyi konstrukciókkal a büdzsé helyzetétől függetlenül, hiszen a fejlesztési hiteleknek minimális a kamata. De egyelőre még ebből sem használtunk fel egy fillért sem, erre 2021-ben kerülhet majd sor.

Mely beruházások befejezését, illetve elindulását nem veszélyezteti 2021-ben az önkormányzati költségvetés helyzete?

A Kertész út felújítása esetében például lefolytattuk a sikeres közbeszerzést, ez egy 1,4 milliárd forintos beruházás lesz. Hozzátenném, hogy nyilván lesz probléma az építkezés miatt a közlekedéssel, hiszen Egerben bármilyen útfelújítás kihat az egész város közlekedésére. A Bitskey-uszodával szemben épülő parkolóház, amit már teljes egészében mi kezdtünk, ütemszerűen halad, pedig rengeteg olyan műszaki probléma keletkezett, amik csak a földmunkák során derültek ki. A Modern Városok Program keretén belül az egri vár felújítása kifejezetten jól halad, már szemmel is látható, hogy meg fog változni a város látképe. Jelenleg a műszaki tartalom ellenőrzése zajlik a vár felújításának második üteméről. Bődületes hazugság a Fidesztől, hogy amióta én vagyok a polgármester, leálltak a fejlesztések. Minden beruházás, amit az előző városvezetéstől átvettünk, sikeresen befejeződött vagy folytatódik.

Mi lesz az úszó- és vízilabdaközponttal?

A napokban beszéltem Gyopáros Alpárral, a Miniszterelnökség - a Modern Városok Programért felelős - államtitkárával az ügyről. Zárójelben említeném, hogy a Magyar Nemzetnek adott interjújában az államtitkár Egert a pozitív példák közé sorolta, ahol időarányosan kifejezetten jól haladnak a fejlesztések. Meg kell még abban egyeznünk, hogy a beruházást milyen tartalommal valósítjuk meg és ehhez mekkora támogatást kap a város.

És mi a helyzet a jégcsarnokkal?

A Magyar Jégkorong Szövetség elnökségi tagjaival tárgyaltam nemrégen, akik arról panaszkodtak, hogy az előző városvezetéstől, köztük Habis László polgármestertől hiába várták, hogy legalább egyetlen helyrajzi számot küldjenek a csarnok lehetséges helyszínéről. Erre sem voltak képesek hónapokon át. Kecskeméten ezzel ellentétben képesek voltak erre a város vezetői, így ott több, mint ötmilliárd forintból egy modern jégcsarnok fog készülni. Eger ebből a körből sajnos kimaradt. Most abban állapodtam meg a szövetség képviselőivel, hogy ha sikerül megfelelő TAO-forrást szerezni, akkor egy 300-350 millió forintos, de négyévszakos, sátor alatti, mobil nézőteres jégpálya el tud készülni a volt katonai középiskola területén, a Bem tábornok téren. Ez gyorsan megvalósulhat, akár már 2021-ben. A szövetség ebben partner lesz. Olyan technológiát fogunk választani, amit rentábilisan lehet majd üzemeltetni. Az Érsekkertben felállított ideiglenes jégpálya annyi pénzt emésztett fel két hónap alatt rezsiben, mint amennyibe ez a csarnok kerülne egész évben. Ha ez elkészül, ezzel párhuzamosan megkezdődhet a valódi egri jégcsarnok terveinek elkészítése.

Az egri elkerülőút még sci-fi kategória vagy már belátható, mikorra készül el?

Négy tervezett nyomvonal volt, kettő nyugaton, kettő keleten. Amikor a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (NIF) vezérigazgatójával utoljára beszéltem, megtudtam, hogy még nincs végleges nyomvonal terv. Annyi van eldöntve, hogy keleten fog menni az elkerülő, de jelenleg nincs eldöntött, engedélyezett nyomvonal ott sem. A jelenlegi tervek nem jók. Beépített területeket vágnának ketté a nyomvonalak például. A NIF álláspontja szerint 10 év múlva készülhet el az elkerülő.

És akkor a leglényegesebb kérdés a NER-ben: mikor lesz kész az új futballstadion Egerben?

A tervek elkészültek. A futópálya megmarad, viszont a fő lelátó közelebb jön a pályához. Durván egy 3000 fős, modern stadionná alakulhat a Szentmarjay. A kormány engedélye már elvileg megvan a beruházásra, hiszen a Felsővárosban elkészült sportkomplexum, illetve a Szentmarjay stadion egy projektként volt meghirdetve a Magyar Közlönyben. Ez amúgy elég furcsa, hiszen nyilvánvaló volt már akkor is, hogy az az összeg el fog menni a felsővárosi komplexumra és nem lesz elég a stadionra. Jelenleg a kormánydöntést várjuk, ami az önkormányzat feladata volt ebben a beruházásban, már elvégeztük. A projekt lebonyolítója a DVTK, tehát ebben az ügyben mi többet nem tehetünk.

Ha már többször említette az előző városvezetés hibáit: mi lesz a ciklus elején beígért elszámoltatással, vagyis az előző városvezetés bűncselekmény-gyanús ügyeinek feltárásával?

Feljelentések már történtek az ügyekben, zajlanak nyomozások. Kommunikálni akkor fogjuk ezeket, ha van érdemi nyomozati eredmény, esetleg bírósági szakaszba lépnek az ügyek. Rengeteg visszaélés történt ebben a városban. Nem csontvázak, hanem komplett kripták hullottak ki a szekrényekből. Rengeteg energiánkat vette el, hogy ezeket feltárjuk, kezeljük.

Mit vár 2021-től? Könnyebb vagy nehezebb lesz?

Nagyon remélem, hogy ez a pandémiás állapot tavaszra lecseng vagy legalább mérséklődik. Ha elkezd az élet visszaállni a normál kerékvágásba, az nem csak az emberek hangulatán, de a pénztárcáján is érződni fog. Én személy szerint, kissé naivan ábrándozva, jövőre szeretnék végre egy olyan közgyűlést, ahol a szakmai kérdésekkel lehet foglalkozni. Ilyen álmaim lehetnek ugyan, de racionálisan nézve a jövő év már a 2022-es országgyűlési választás kampányéve lesz. Ez minden bizonnyal be fog gyűrűzni a közgyűlésbe is. Ezért előre is önmérsékletet kérnék a képviselőktől, hogy ne használják a közgyűlést az országgyűlési kampány elemeként.