Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Az Egri Ügyek is többször beszámolt már Eger egyik legsúlyosabb problémájáról: a téli fűtési szezonban sokan olyan rossz minőségű, sokszor hulladéknak minősülő anyaggal tüzelnek, amellyel rendkívüli mértékben növelik a város légszennyezettségét, a szálló por és más szennyező anyagok mennyiségét. Az égetés során keletkező légszennyezést elsősorban a nem megfelelő tüzelőberendezések, valamint a nem megfelelő minőségű tüzelőanyagok okozzák. A széles körben tüzelőanyagként használt tűzifa minősége is igen gyakran kifogásolható, és a lakosság gyakran nincs is tisztában ennek fontosságával, illetve a rossz minőségű tüzelőanyag által okozott környezet- és egészségkárosító hatásokkal. Hozzá kell tenni azonban: a szegénységben élő családok, az alacsony jövedelmű háztartások, elsősorban Eger szalai és felnémeti részén sajnos nem válogathatnak. Vagyis azzal fűtenek, ami a kezük ügyébe kerül.
Rajtuk segíthet az egri önkormányzat által tervezett új, szociális tűzifaprogram, amely a Belügyminisztérium évek óta tartó programjához hasonlóan segítene a hátrányos helyzetű családokon. Az állami programot azonban az 5 ezer fősnél nagyobb településeken nem lehet igénybevenni, ezért van szükség egy saját, egri megoldásra. Farkas Attila alpolgármester az Egri Ügyeknek elmondta, tavaly tavasszal javaslatot tett az Egységben a Városért Egyesület közgyűlési frakciója felé egy ilyen típusú program kialakításával kapcsolatban, amelyet támogattak is. Farkas szerint a cél egy olyan természetbeni juttatási forma kidolgozása, amely beépíthető a települési támogatási rendszerbe.
Az alpolgármester elmondta, más megyei jogú városok esetében is van példa ilyen programra, amelynek alapvetően két típusú formája létezik: Pécs és Miskolc esetében például a közterületek karbantartása során keletkező fahulladékot nem a hulladéklerakóba szállítják, hanem ezt feldolgozzák, és a készlet erejéig a rászoruló családoknak eljuttatják. Szegeden viszont az a modell, hogy önköltségen vásárolnak tűzifát és azt pályáztatás útján osztják szét.
Farkas szerint a támogatási forma kialakításánál problémát okozott, hogy Eger önkormányzatának korábban semmilyen nyilvántartása nem volt arról, hogy az egri háztartások milyen típusú fűtési módszert alkalmaznak. Ezért adatokat kellett beszerezni többek között a Központi Statisztikai Hivataltól, a kéményseprőktől és katasztrófavédelemtől. Az alpolgármester elmondta, óriási adathalmazt kaptak, amelynek feldolgozása még folyamatban van, de előzetesen annyi már látszik: mintegy 7500 egri háztartásban van szilárd anyaggal való fűtésre alkalmas eszköz. Előzetesen azonban azt is fel kell mérni, hogy hányan fűtenek vagy fűtöttek korábban fával, és közülük (jövedelmi helyzet alapján például) hányan lehetnek jogosultak támogatásra.
.jpg)
A tűzifaprogramot azonban kísérleti jelleggel elindította az önkormányzat. Az alpolgármester elmondása szerint első körben a családsegítő szolgálat és a polgármesteri hivatal szociális csoportjának segítségét kérték, hogy a látókörükbe tartozó családok közül álláspontjuk szerint kik azok, akik rászorulnak erre a támogatásra. Részükre a Városgondozás által összegyűjtött, a közterületi balesetveszély elhárítása céljából történt gallyazások, illetve például a Gárdonyi-kert felújítása során keletkezett fahulladékot dolgozták fel, és ebből 30 köbmétert el is juttattak a háztartásoknak, egy-egy köbmétert. Húsz köbmétert megőriztek vészhelyzeti tartaléknak.
– Szeretném, ha már az idei évben elindítanánk ezt a programot, addig még ki kell alakítanunk a feltételrendszert a jogi irodával közösen. Elsősorban a családosokat támogatnám, illetve azokat, akiket ez jövedelmi helyzetüknél megillet - közölte Farkas Attila.
A kiosztásra szánt tűzifát az alpolgármester elmondása szerint több saját forrásból is megszerezheti az önkormányzat. Karbantartási munkálatokból a Városgondozás már 100-150 köbmétert irányzott előre. Tovább az egri önkormányzat tulajdonában több erdőként besorolt terület is van a város környékén, ám ha itt tartvágást alkalmaznak, akkor a megújítást is biztosítani kell, azaz új fákat kell ültetni. Farkas szerint több legelő és egyéb besorolású területe is van még az önkormányzatnak, amely már nagyrészt befásodott, e területek kivágása pedig már nem engedélyköteles, újratelepítés sem szükséges. Összesen nagyjából 30-40 köbméter fára számíthat ezekből a forrásokból a város. Farkas azonban hangsúlyozta, ezek nem azonnal eltüzelhető faanyagok, ki kell száradniuk, így felhasználásukkal meg kell várni a következő telet.
Az Egri Ügyek kérdésére, hogy a fával való fűtés előnybe hozása nem fokozza-e Eger légszennyezettségi problémáit, Farkas elmondta, a jó minőségű tűzifával való fűtés éppen, hogy kiválthatná a minden egyéb más anyaggal, például hulladékkal való tüzelést, amely módszerek sokkal károsabbak. Hozzátette, a koncepció része az is az új tűzifaprogram során, hogy az igénybevevőknek egy rövid oktatást is tartanának arról, hogy mi a helyes tüzelési módszer, azaz mit lehet elégetni és mit nem.
