Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
– Több pontatlanság is szerepelt a katasztrófavédelem állásfoglalásában, amelyet az Egri Ügyeknek küldött a piaci kéményseprő-szolgáltatás kapcsán – mondta lapunknak Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Múlt héten ugyanis arról írtunk, hogy több Heves megyei településen, értesítők bedobása után jelentek meg a házaknál, magukat kéményseprőként bemutató vállalkozók, azt állítva, hogy a kötelező kéményellenőrzést jöttek elvégezni. Ekkor kérdésekkel fordultunk a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, amelytől megtudtuk: bár a lakossági kéményseprési szolgáltatás önkéntes és a katasztrófavédelem szakemberei jogosultak azt végezni, a gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek, cégek és egyéni vállalkozók által székhelyként használt ingatlanokon, szilárd fűtőanyagú fűtőberendezésnél évente, gázüzemű berendezések esetében pedig kétévente kötelező elvégeztetni a kéményellenőrzést.
Az ellenőrzési gyakoriság kapcsán Vámos Csaba az Egri Ügyeknek azt mondta, ha az ellenőrzéssel megbízott kéményseprő-szakember az égéstermék-elvezető műszaki állapotára tekintettel úgy ítéli meg, gyakoribb ellenőrzésre, karbantartásra van szükség, mint az egy vagy kétéves gyakoriság, akkor erről tájékoztatnia kell az érintett ingatlan tulajdonosát, használóját, továbbá a tűzvédelmi hatóságot, vagyis a katasztrófavédelmet. Ha az ügyfél ezzel nem ért egyet, akkor a katasztrófavédelemhez fordulhat, akik felülbírálhatják a kéményseprő-vállalkozó szakvéleményét.
A szakszervezet elnöke szerint a Heves megyei katasztrófavédelem azt is tévesen állította lapunknak, hogy írásban kell megrendelni a kéményseprő-szolgáltatást a gazdálkodó szervezetek vezetőinek. Vámos Csaba szerint a jogszabály azt mondja, hogy az ingatlan használója vagy tulajdonosa szóban, tehát személyesen vagy telefonon, illetve írásban, tehát elektronikus vagy postai úton is megrendelheti a szolgáltatást. – Ha odamegy a kéményseprő egy vállalkozás székhelyére és felajánlja a szolgáltatást, akkor a cégvezető már a helyszínen, személyesen is megrendelheti a kéményellenőrzést. Ha egy címre több vállalkozás van bejelentve, akkor is csak egy vállalkozásnak kell megrendelnie a szolgáltatást. Az, hogy a kéményseprési díjat hogyan osztják meg maguk között az ingatlant székhelyként használó gazdálkodó szervezetek, már az ő döntésük függvénye – mondta el Vámos Csaba.
A szakszervezeti vezető szerint a jogszabály alapján az elsődleges kötelezett a kéményseprésre az ingatlan használója, vagyis például az oda bejelentett vállalkozó. Ha ennek ő nem tesz eleget, akkor áthárul a tulajdonosra a kötelezettség. Azt már a tűzvédelmi hatóságnak kellene ellenőríznie Vámos szerint, hogy a vállalkozó elvégeztette-e a kötelező kéményseprést. Ezt a feladatát azonban a szakszervezet szerint a hatóság nem látja el megfelelően.
– Személyes tapasztalatról is beszélhetek. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének egri székhelyén 2016 júliusa, vagyis az új kéményseprési jogszabályok hatályba lépése óta egyetlen alkalommal sem ellenőrízte a katasztrófavédelem, hogy megtörtént-e a törvényben előírt kéményellenőrzés. A hatóság egyetlen egyszer sem szólított fel arra, hogy iratbemutatással igazoljam, elvégeztettem a székhelyen a kéményseprést. Az nincs nevesítve a jogszabályban, hogy milyen gyakran kell ellenőrízni ezt, de ettől még kötelező az ellenőrzés. A szakszervezet emiatt közérdekű adatkérelemmel fordul a katasztrófavédelemhez, hogy kiderüljön, hány ellenőrzést végeztek 2016 óta –mondta Vámos.
A szakszervezeti vezető szerint éppen azért kénytelenek a kéményseprő-vállalkozók "házalni" a szolgáltatásaikkal, mert a katasztrófavédelem ellenőrzései híján a kötelezettek sem látják sürgetőnek a kéményellenőrzések elvégeztetését. Azonban Vámos szerint nem kötelező igénybe venni a székhelyeknél megjelenő kéményseprők szolgáltatásait, településenként nincsenek leosztva, mely szolgáltatók dolgoznak az adott területen. Heves megyében mind a 12 engedélyezett kéményseprő köteles honlapot üzemeltetni, amelyeken tájékozódhatunk az árakról és az elérhetőségekről is, így választhatunk a szolgáltatók közül.
Az viszont nem működik, hogy sorban minden kéményseprőt elküldünk egymás után annak tudatában, hogy a kutya sem ellenőrzi, elvégeztettem-e a kéményellenőrzést
– tette hozzá Vámos.
Az érdekvédő szerint nem az ár a legfontosabb a döntés során, ugyanis olyan kéményseprővel érdemes dolgoztatni, aki valóban elvégzi a jogszabályban előírt feladatokat: egyebek közt például fel kell mennie a padlásra, ellenőriznie kell a tisztítónyílásokat, a tűzvédelmi határokat, gázos berendezés esetén füstgáz-elemzést kell végeznie, szilárd tüzelésű berendezés esetén pedig kéményt kell sepernie. Ha valaki azt tapasztalja, az általa választott kéményseprő ezt a munkát nem végezte el maradéktalanul, először forduljon az érintett szolgáltatóhoz, és ha a 30 napos válaszadási határidőn túl sem elégedett, akkor a katasztrófavédelemhez fordulhat panaszával.
Vámos emlékeztetett: attól, mert a vállalkozás székhelyén nem zajlik gazdasági tevékenység, az időszakos kéményellenőrzés akkor is kötelező az ingatlanon. Ha az ingatlan nem lakott, illetve nem használt, akkor is a kéményseprő-szolgáltatónál kell kezdeményezni, hogy nyilvánítsák időlegesen használt ingatlanná. Ezt a helyszínen állapítja meg egy kéményseprő-mester, díj ellenében. Ezután már csak négyévente kell elvégeztetni a kéményellenőrzést az ingatlanon.
