Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak tavaly nyáron elfogadott, lex Gyöngyöspata néven elhíresült törvény miatt, amly arra kötelezte a bíróságokat, hogy az iskolai szegregációs perekben pénzbeli kártérítés helyett oktatást-képzést állapítsanak meg sérelemdíjként – számolt be a Telex szerdán.
A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről szóló irányelvnek, illetve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvnek. "A két irányelv előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen" – áll a Bizottság közleményében. Egy további záradék pedig előírja, hogy az irányelvek végrehajtásakor a megkülönböztetést szenvedők védelmének szintje nem csökkenhet.
A Telex cikke felidézi: azután módosítottak törvényt tavaly nyáron, hogy a gyöngyöspatai szegregációs perben mintegy 60 roma fiatalnak összesen közel 100 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság, mert éveken át többségi társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktatták őket a gyöngyöspatai iskolában. Az intézmény korábbi és jelenlegi fenntartói, a gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, hogy pénz helyett természetben kártalaníthassák a diákokat, a Kúria azonban a Polgári Törvénykönyv és a több évtizedes bírósági gyakorlat alapján elutasította a kérelmet.
A Fidesz a Kúria döntését megelőzően hetekig tartó kampányban támadta a bírósági ítéletet, maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy az ítélet sérti az emberek igazságérzetét. Horváth László, a térség fideszes parlamenti képviselője a kártérítési per kapcsán többször is a "Soros-hálózat" pénzszerző akciójáról beszélt. A képviselőt később Orbán miniszterelnöki megbízottá nevezte ki, és azt a feladatot adta neki, hogy a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusos helyzeteket feltárja és megoldásukra javaslatokat tegyen a kormányzat számára. Horváth javaslatára született meg aztán a lex Gyöngyöspata.
Magyarországnak most két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.
(Indexfotó: Komka Péter / MTI)
