Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Az Európai Unió 2019-ben fogadta el az egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvét, egy évvel később a hazai törvényhozás is megalkotta a termékek kivezetésre vonatkozó jogszabályt, ez 2021. július 1-től lép életbe. Ez volt az a lépés, ami még inkább érdekeltté tette a kutatókat és a gyártókat is abban, hogy minél hamarabb alternatív lehetőségeket keressenek a termékek zöldebb kiváltására – írja a Very Important Planet.
A portálnak Farkas Csilla, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatója beszélt a biológiailag lebontható, komposztálható bioműanyagokról, amelyek a környezetet nagymértékben terhelő műanyagok részbeni vagy teljes kiváltására nyújthatnak alternatív megoldást. A MATE kutatói ugyanis néhány éve intenzív kutatásokat kezdtek a politejsav-alapú bioműanyagok gyártástechnológiájának fejlesztése és a biológiai bonthatóság tesztelése terén.
Nehéz versenyezni a szintetikus polimerekkel, olcsó, könnyen előállítható, és megszámlálhatatlan a felhasználási területe. A termékek jelentős hányada beépült a pazarló felhasználási kultúrába, egyszer használatos kényelmi cikk formájában, miközben az évi 100 millió tonna műanyag tizede a tengervízbe vagy óceánokba kerül, súlyos környezeti károkat okozva. A kutató ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ma már szinte minden szintetikus termék kiváltható valamilyen más, környezetbarátabb termékkel,
a kérdés csak az, hogy mennyire érdekelt, ösztönzött a jelen gazdaság az adott termék iránt.
Farkas Csilla szerint hosszabb távon előtérbe kerülhetnek a megújuló, növényi forrásokból előállított lebontható bioműanyagok.
Éves szinten jelentős mennyiségben termelnek a mezőgazdasági, az erdészeti és egyéb ipari tevékenységek növényi maradványokat, amelyek potenciális erőforrások lehetnek, és a bioműanyag gyártás során történő levezetésük kiváló hulladékkezelési lehetőségnek is tekinthető
– mondta.
A bioműanyag, mint gyűjtőfogalom a bioalapú műanyagokat és a biológiai úton lebomló műanyagokat is összesíti. A bioalapú műanyagok többsége magas cukor-, valamint keményítő tartalmú növényi forrásokon alapul, amelyekből a kőolaj-alapú vegyületekhez hasonló kémiai vegyületek állíthatók elő. A polietilén-tereflatát, azaz közismert nevén a PET például növényből is előállítható, de ez a végtermék biológiailag nem lebontható.
A biológiai úton lebomló, szintén növényi alapanyagokra épített bioműanyagok esetében ugyanakkor számos feltételt kell biztosítani a lebomlás folyamatához. A szelektív hulladékgyűjtést lehetővé tevő infrastruktúra kiépítése mellett igen fontos a társadalom környezettudatos szemléletének ösztönzése, valamint a komposztálási környezet biztosítása. A lebontható bioműanyagok ipari komposztálást igényelnek, ugyanis azok természetben eldobva vagy a szeméttelepeken nagyon lassan, több év, évtized vagy akár évszázad alatt bomlanak le részben, vagy teljesen egészen. Emiatt fontos az emberek megfelelő tájékoztatása is, környezetvédők ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy sokan hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, mert úgy gondolják, hogy a természetben úgyis lebomlanak.
Farkas Csilla elmondta: a kutatócsoport jelenleg "olyan mikrobiális oltóanyag fejlesztését tűzte ki célul, ami lehetővé teheti a politejsav-alapú bioműanyagok hatékonyabb lebontását, illetve a folyamat időtartamának csökkentését".
