Hozott is ajándékot, meg nem is – Ilyen volt Orbán énértékelője, bocsánat, évértékelője

Immár 22. alkalommal tartotta meg évértékelő beszédét Orbán Viktor, aki 1999 óta még egy alkalmat sem szalasztott el, hogy ilyen formában ossza meg gondolatait a nyilvánossággal. Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, kaptunk mindent, ami fideszes szem-szájnak ingere: Trianont, liberálisozást, nemzeti konzultációt, családot és persze Sorost! Az egyetlen új elem a beszédben a nagy hangsúlyt kapott klímavédelem volt.

Dézsi Csaba Andrást és Niedermüller Pétert is megidézték a miniszterelnök beszéde előtt

A valamivel több, mint egy órás Orbán-beszédet Balog Zoltán volt EMMI-miniszter, jelenleg miniszterelnöki biztos vezette fel. Balog mindenek előtt külön köszöntötte Győr január végén megválasztott, fideszes polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást, aki – bár október 13-án megválasztották győri polgármesternek – végül belebukott az adriai szexbotrányába.

A nemzeti-keresztény oldal nevében még egy említésre méltó kijelentést tett: mint Balog elmondta, örül annak, hogy ezen az eseményen „nem kell igazolvány arról, hogy fehérek, keresztény és heteró férfiak és nők lehessünk” – utalva ezzel a DK-s alelnök, Niedermüller Péter szavaira.

Balog azért nem húzta sokáig az időt, pár perc után elismerte: „Egy dolog semmit sem változott: mindig Orbán Viktort akartuk hallgatni, most is így lesz” – átadva ezzel a pulpitust a miniszterelnöknek.

„Trianon halálos ítélet volt, mégis élünk”

Orbán Viktor beszédeinek kompozíciója, bármikor is nézzük, gyakorlatilag ugyanúgy néz ki: fog egy történelmi léptékben jelentős eseményt, jelenséget, folyamatot, azt a maga ízlésének megfelelően átértelmezi, és a közelmúlt, a jelen eseményeit, eredményeit, valamint a jövőbeni célokat ebből vezeti le.

Ez a történelmi keret – nem meglepő módon – Trianon száz éves évfordulója lett. Azzal is indított a miniszterelnök, hogy milyen szerencse, hogy nem száz évvel ezelőtt kell ezt a beszédet megtartania, mert akkor olyanokról kéne beszámolnia, minthogy mennyi katonát vesztettünk el a világháborúban, vagy hogy minden harmadik magyar határon túlra került.

Trianon volt a kerete többi ideológiai-identitáspolitikai elemnek, mint a sorosozásnak, a liberálisozásnak, a brüsszeli eurobalblázásnak, ami nyelven nem lehet Orbán szerint a magyarokat leírni. A szekció legerősebb mondata azért mégis csak az volt, amikor a miniszterelnök kijelentette: „A liberális nem más, mint diplomás kommunista!”.

Fotó: MTI 

A klímavédelem lett az új családvédelmi akcióterv

A hangzatos politikai frázisokon túl tartalmilag a beszéd egyetlen igazán érdekes eleme a meghirdetett klímavédelmi akcióterv volt, aminek általános célja Orbán szerint, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid mentes legyen. Ennek érdekében az akcióterv a következő pontokat tartalmazza:

Orbán szerint ezekkel a vállalásokkal elérhető, hogy Magyarország is teljesíteni tudja azt a kitűzött célt, hogy az európai gazdaság 2050-re szén-dioxidmentes legyen.

És amiről azt hittük, több szó esik majd

Amit előzetesen mindenki nagyon várt, hogy meghirdeti-e Orbán az új családvédelmi akciótervet. Nos, mondjuk úgy, kis ízelítőt kaptunk abból, hogy mire számíthatunk a későbbiekben. A miniszterelnök inkább csak a családvédelmi akcióterv eddigi eredményeit taglalta, de azzal a felkiáltással, hogy a magyar még mindig fogy és veszélyben van, kitűzte a célt: el kell érni, hogy Magyarországon jobban megérje gyereket vállalni, mint nem.

Ennek érdekében Orbán belebegtette, hogy a háromgyerekes édesanyáknak is ki kell terjeszteni az SZJA-mentességet, hogy az anyák a szülés utáni félévben az előző évi átlagkeresetük száz százalékát keressék meg, valamint hogy az ingyenes nyelv- és KRESZ-vizsgát ki kell terjeszteni a gyesen/gyeden lévőkre is.

Hasonlóan a családvédelemhez, a börtönkártérítésekről és a gyöngyöspatai cigányokról is azt hihettük volna, hogy több szót fog érdemelni, de az előbbit Orbán – persze sűrű sorosozások között – lerendezte annyival, hogy milliárdokba kerülnek a kártérítési perek, ezért is indítják ismét újtára a nemzeti konzultációt, az utóbbiról pedig lényegében csak annyit mondott, hogy a bírósági ítélet a cigány családok felemelkedése ellen hat, ami iránt a kormány elkötelezett.

Nagy kérdés volt előzetesen, hogy  hogyan fog beszélni a kormányfő az ellenzékről: megmarad-e annál a hagyománynál, hogy személyesen az egyes ellenfeleivel nem foglalkozik, ezzel megakadályozva, hogy az egy platformra kerüljön vele, vagy az október 23-i ellenzéki sikerek elvezetik-e oda Orbánt, hogy mondjuk a Karácsony Gergely vezette Budapestnek külön bekezdést szenteljen. A válasz az előbbi: amikor szóba is került az ellenzék, csak olyan kontextusban, hogy mondjuk a mai fiatalok már emlékeznek Őszödre vagy a 2006-os eseményekre, vagy hogy az egymással összefogó ellenzéki pártok ideológiailag nem illenek össze.

„Baljós árnyakat” is lát a miniszterelnök

Méghozzá a már korábban is kommunikált gazdasági válság képében. Orbán arra figyelmeztetett, hogy Európa, de kiváltképp az euró-zóna térségének gazdasága stagnál. És bár Orbán szerint vállat ránthatnánk erre, hiszen a térség országai sem törődtek velünk, amikor mi voltunk válságban, de mivel a magyar export 85 százaléka ezekbe az országokba irányul, ezért fel kell készülnünk nekünk is a gazdasági nehézségekre.

Éppen ezért Orbán szerint az erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk, csökkenteni kell a kisvállalkozások adóját és a munkát terhelő adókat, valamint ígéretet tett arra is a kormányfő, hogy gazdasági nehézségek ide vagy oda, „a nyugdíjak értékét meg fogjuk őrizni”.

(Via Azonnali.hu)