Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
A koronavírus brit mutációjáról és annak magyarországi megjelenéséről készített hasznos összefoglalót a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja – szúrta ki a 444.
Az eddiginél sokkal fertőzöbb mutáció hazai megjelenését a napokban jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos, a pécsi virológusok Facebookon közzétett elemzéséből pedig az derül ki, hogy a koronavírusnak ez a változata már helyi terjedésű.
Száz kiválasztott reprezentatív mintából 5 esetben igazoltuk, minden esetben utazási előzmény nélkül. Ez helyi terjedést jelent, amely tekintettel az Anglia és Magyarország közt fennálló repülési aktivitásra és embermozgásra, cseppet sem meglepő. A variáns szeptember 20-i angliai megjelenését követő hónapban csak Magyarországról 10 ezer regisztrált utazási esemény történt
– írják a saját vizsgálataikra alapozva.
A szakemberek arra jutottak, hogy a hazai mutáns vírus eredete december 14. és 17. közötti angliai fertőzésekhez vezethető vissza.
??Mit mesélnek a hazai SARS-CoV-2 „Angol mutánsok”? -Elemzés- Az Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól...
Közzétette: Virológia Pécs – 2021. január 16., szombat
A szakértők szerint ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel, az elsődlegesen tudományos kihívás: meg kell ismerni pontosan mit és hogyan módosít a mutáció a vírus működésében. Emellett persze járványügyi kihívást is jelent, ha ugyanis egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli – így a pécsi szakemberek szerint a lassítás az egyetlen fegyver.
Nálunk éppen javulnak a számok, túl vagyunk a második hullám csúcsán. De a pécsiek is arra figyelmeztetnek, hogy minden valószínűség szerint jelentős részben a koronavírus új mutációjához köthető a Nyugat-Európában jelenleg tapasztalható harmadik járványhullám is.
Kitértek arra is, hogy a jelenlegi ismereteik szerint ez a variáns részben képes a vakcinák "kikerülésére". Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a védőoltások hatékonysága a tünetes megbetegedés tekintetében az ismert 94-95 százalékról valamelyest csökkenhet. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy hatástalan a vakcina, a kórházba kerüléstől és súlyos betegségtől minden bizonnyal megvéd majd így is. Ráadásul a vakcinagyártók folyamatosan fejlesztik a vakcinakomponenst, hozzáigazítva az újabb, működésében jelentős eltérést mutató vírusvariánsokhoz.
(Indexkép: unsplash.com)
