2024. november 25., Katalin

Mindenki ügye

Most akkor mégis mekkora a pedagógushiány? Kinek hihetünk valójában?


Van pedagógushiány, csak azt nem tudjuk, hogy mekkora. Kinek hihetünk a kérdésben? A Klebelsberg Központnak? A szakszervezeteknek? Az újságíróknak? Az Azonnali.hu elemzése.

 

Egymásnak ellentmondó információk látnak napvilágot arról, hogy a 2018/19-es tanév kezdetén hány tanár hiányzik a közoktatásból. A 24.hu a Közigálláson meghirdetett állások alapján pár napja még hétszáz fős pedagógushiányról beszélt. Ez a szám szeptember ötödikére már háromszázra csökkent.

 

A másik véglet az Indexen látott napvilágot: a portál a Klebelsberg Központ (KK) augusztus végi adataira hivatkozva 4325 betöltetlen állásról írt. Az iskolafenntartó szerint ez valótlan állítás: a szerintük „vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt adatok” nem a KK adatai. Ezzel szemben a KK szerint a százhetvenezer főt számláló pedagóguslétszám legfeljebb egy-két százaléka betöltetlen, ami még így is 1700-3400 fős létszámhiányt jelent.

 

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Azonnalinak augusztus végén 2500-3500 fős tanárhiányról beszélt, és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is több ezer főre becsülte az oktatási rendszerből hiányzó pedagógusok számát.

 

Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok

 

A számháborút látva egy dologban lehetünk biztosak: a kérdés nem az, hogy van-e pedagógushiány, hanem hogy mekkora – mondta el az Azonnalinak Radó Péter. Az oktatáskutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a praktikák száma, amivel elfedhetik a hiány egy jelentős részét, szinte végtelen.

 

A Klebelsberg Központ statisztikái például nem tartalmazzák az egyéni fejlesztést végző szakemberek állásait, sőt, a hiányzó álláshelyek egy jó részét maga a KK tünteti el. Ha ugyanis egy, a rendszerből kieső pedagógus álláshelyét megszüntetik, más tanár számára sem hirdetik meg a távozó kollega munkáját, ez pedig nem jelenik meg a statisztikában. Ennek oka a finanszírozott álláshelyek számításában keresendő, ami egységesített standard alapján történik, miközben az iskolaszerkezet brutálisan szétaprózott, és rengeteg a kicsi iskola – fejtegette a szakértő.

 

Egy példán keresztül megvilágítva: ha három párhuzamos osztály fut egy évfolyamon, az iskola képes fizikatanárokat alkalmazni, mert fel tudja tölteni a magas kötelező óraszámukat, aminek el kell érnie a huszonkét órát. Ha azonban a három helyett csak egy osztállyal számolunk, ami kisebb településeken könnyen előfordulhat, a fizikatanár óraszámát nem lehet feltölteni, ezért más munkát is végeznie kell a fizetéséért.

 

Ez egy klasszikus mérethatékonysági probléma. Az álláshelyek standardizált szabályozása viszont ezt már nem engedi meg. Tehát ha a fizikatanár nyugdíjba megy, akkor a KK a kisebb tanintézményekben nem engedélyezi új fizikatanár felvételét, az igazgató pedig kénytelen beállítani mondjuk egy magyartanárt fizikát tanítani.

 

Azaz végső soron egy nem szakos kollegának kell megpróbálnia elvégeznie a szakos elődjének munkáját. Ez már nem jelenik meg a pedagógushiányról szóló nyilvántartásban, mert a vetítés alapja az elismert standard munkaóra-szükséglet – magyarázta Radó.

 

Hitelt érdemlő adatok hiányában ködszurkálás folyik

 

Kormányzati oldalról az egyik jellemző érv, amit Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is hangoztatott, hogy a pedagógusok jellemzően nyáron váltanak állást, nem pedig a tanév közepén. Azaz ilyenkor tapasztalható a legnagyobb mozgás a tanári állások piacán, ilyenkor hirdetik meg az iskolák a legtöbb pozíciót, így természetes, hogy ebben az időszakban megugrik a betöltetlen helyek száma. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ augusztus 6-tól hivatalba lépett elnöke pedig megerősítette: ahogy eddig, úgy a tankerületek idén is meg fogják oldani a problémákat, és mindenhol biztosított lesz a szakos ellátottság. 

 

„Az biztos, hogy tanév végén és még a következő tanév elején is mozgás van a pedagógusok körében, felmondanak, elküldik őket, másik iskolában folytatják a munkát. Az viszont, ami most történik, nekem azt sugallja, hogy nem lehet senkinek semmilyen pontos adata.” Ezt már Nahalka István oktatáskutató válaszolta az Azonnalinak.

 

Nahalka szerint az oktatásirányításnak körülbelül decemberben lesz pontosabb képe az októberi helyzetről. Ennek oka, hogy októberben adják le az oktatási intézmények a statisztikai jelentéseiket. „Addig – tudtommal –  országos összesítés nincs. Az egyes tankerületek látják, hogy a saját intézményeikben mi a helyzet most szeptember elején, de abban sem vagyok biztos, hogy az adatok tekintetében a tankerületek naprakészek.”

 

Az Azonnali felvetésére, hogy a Közigálláson meghirdetett pedagógusállások számának hihetünk-e, az oktatáskutató azt válaszolta:

 

„Félek, hogy az álláshirdetések nem hű jelzői a pedagógushiánynak, mert sok olyan intézmény lehet, amely már lemondott arról, hogy találjon pedagógust valamilyen állásra, így azt nem hirdeti meg, és próbálja megoldani a problémát helyettesítésekkel.”

 

Decemberig tehát nem tehetnek mást sem az újságírók, sem a pedagógus szakszervezetek, és még a Klebelsberg Központ sem, minthogy tippelget, mekkora is lehet valójában a tanárhiány.

 

A cikk először az Azonnali.hu-n jelent meg.

 

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló