Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Peixin Tang, Gang Sun, Nitin Nitin és kollégái olyan új pamutanyagot akartak létrehozni, amely reaktív oxigénfajokat (ROS - molekuláris oxigénből származó, kémiailag reaktív molekulák) bocsát ki, ha napfénynek teszik ki, megölve az anyag felszínéhez tapadó mikrobákat, miközben mosható, újrafelhasználható és biztonságos használója számára - olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében.
A maszkot hordó személy fertőtlenítheti azt ebédszünetében, ha napfényben tartózkodik, sőt beltéri fények által is hosszabb időt töltve az irodában vagy más épületben, habár ez a napfénynél kevésbé intenzív módja a fertőtlenítésnek.
Az ACS Applied Materials & Interfaces című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány szerint a kutatók hagyományos pamutanyaghoz 2-dietilaminoetil klorid (DEAE-CI) pozitív töltésű láncait kötötték. Ezt a módosított pamutanyagot megfestették egy negatív töltésű fényérzékenyítő oldatában (egy olyan vegyületben, amely fény hatására kibocsátja a reaktív oxigénfajokat), amelyet erős elektrosztatikus kölcsönhatásban kötöttek a DEAE-láncokhoz.
A kutatók kimutatták, hogy a napfény 60 percen belül megölte az általuk létrehozott anyagra telepített baktériumok 99,999 százalékát, és 30 percen belül semlegesítette a T7 bakteriofágot, egy vírust, amely egyes koronavírusoknál is ellenállóbb a reaktív oxigénfajoknak.
A további tesztelések kimutatták hogy az anyagot legalább tíz alkalommal kézzel ki lehetett mosni, és nem veszítette el antimikrobiális jellegét, ha folyamatosan napfénynek tették ki legalább hét napon át.
A kutatók szerint az anyag ígéretes alapanyag lehet többször használatos antibakteriális/antivirális arcmaszkok és védőruhák készítéséhez.
A kormány megint megígérte, hogy mindenkinek ingyen adják majd a koronavírus elleni oltást
