Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
A november óta országos járványzár alatt lévő szálláshelyek májusi újranyitásával kezdené a belföldi szezont a szállodaszövetség, amely úgy látja, hogy a maratoni bizonytalanság akár csődhullámot, a nyár elejére pedig tömeges munkaerő-elvándorlást is okozhat – nyilatkozta Baldauf Csaba, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) általános alelnöke a Magyar Nemzetnek.
Május elejére felkészülhetnek a kereskedelmi szálláshelyek, hogy a belföldi turizmus újraindulhasson. Eljutottunk az utolsó levegővételig, ami azt jelenti, hogy a járványügyi helyzethez és a lakosság védettségéhez igazított újranyitás nélkül már megfulladhatna az ágazat
– mondta Baldauf Csaba a tagvállalatokkal folytatott újabb egyeztetés összegzéseként.
Kiemelte: májustól ketyeg a bomba, ami végső soron tömeges csődöket is előidézhet a szektorban, különösen akkor, ha a nyári turizmust követően újabb járványhullám tarolja le az országot, és az ősszel ismét be kellene zárni a szállodákat.
Ahol meghatározó az utazási piac – például Horvátországban, Görögországban, a spanyol szigeteken, Máltán –, már zajlanak a nyári kampányok, nagy erőkkel csábítják a turistákat. Ez globális versenyelőnyt jelent az ottani szállásadóknak, mivel tervezni tudnak a szezonnal. Ezt azonban sokan úgy teszik, hogy lakosaik átoltottsági szintje nyomában sincs a magyarországi arányoknak
– emelte ki a szállodaszövetség alelnöke, aki szerint Magyarország értékesítési előnyt kovácsolhat abból, hogy április végére elérhető lehet a 40 százalékos átoltottsági szint, május végére pedig a 60 százalék, ez pedig egyértelmű vonzerőt jelent a beutazásokhoz.
A szakember hangsúlyozta: a tisztességes iparági szereplőknek amiatt is sürgető az újraindulás, mert vidéken már jó ideje és most is jellemző a feketén történő szobakiadás. Elmondása szerint rengeteg jelzést kaptak, és több esetben be is bizonyosodott, hogy magán-szobakiadók, vendégházak, panziók üzemeltetői kijátsszák a korlátozásokat. Azaz úgy bonyolítanak telt házas hétvégéket, hogy a szobákat a november óta meglévő vendégfogadási tilalom ellenére baráti társaságoknak adják ki, ám azt üzleti útként, például egy cég csapatépítő programjaként jegyzik be, ami a bezárás alatt is engedélyezett szolgáltatás.
Fél éve nincs bevételünk, ennek ellenére vidéken csökkentett munkaidőben ugyan, de a korábbi munkaerő-állomány 65-70 százalékát az állami bértámogatás, a járulékkedvezmény segítségével a mai napig tartják a szállodások. Úgy, hogy egy átlagos, 150 szobás hotel havonta körülbelül 20 millió forintnyi veszteséget termel a kiesett forgalmon kívül"
– mutatott rá Baldauf Csaba.
Az újranyitáshoz segítséget is vár a szállodaszövetség: elengedhetetlennek tűnik szerintük, hogy az ágazati bértámogatásokat és járulékkedvezményeket a nyitást követő három hónapig még igényelhessék a munkaadók. "A felerősödést támogatná, ha a bevétel négy százalékát jelentő turisztikai fejlesztési hozzájárulás megfizetésének felfüggesztése 2022 végéig meghosszabbodna, emellett megfontolandó lenne az üzleti megrendelésekre vonatkozó reprezentációs adó felfüggesztése is" – sorolta a szövetség alelnöke a kéréseket, amelyekről a pénzügyi tárcával terveznek egyeztetni.
Baldauf Csaba kiemelte, hogy a hotelek teljes körű nyitása elkerülhetetlen kiadásokkal jár, amit már nem tudnak miből fedezni a cégek, ezért úgynevezett újraindulási támogatásért is folyamodnak.
Szállodánként átlagosan 45–50 millió forintos támogatásra, időben pedig legalább két hétre van szükség a teljes iparági felkészüléshez
– összegezte Baldauf Csaba, megemlítve, hogy sikeres idei szezon esetén is évekre lehet szükség, hogy a jövedelmezőség szempontjából a szállásadás területe újra a régiós élvonalig erősödjön.
Felvetették azt is, hogy a Szép-kártyák kedvezményes adózásának megtartása a következő években is megtámaszthatná a belföldi piacot, miközben garantálná a béren kívüli juttatással elérhető kikapcsolódások lehetőségét a munkavállalóknak.
