Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Az ellenzéknek több tartaléka van a bizonytalanok között, mint a Fidesznek – ezt mutatta ki még márciusban a Republikon Intézet kutatása, amiben felmérték a bizonytalan szavazók társadalmi hátterét, politikai véleményét és médiafogyasztását. A kutatás szerint a bizonytalanok inkább kormányváltást szeretnének, és elégedetlenek a kormány munkájával, főleg az oktatáspolitika és a gazdasági helyzet kezelése terén.
Mindeközben a közvélemény-kutatások egyelőre szinte kivétel nélkül azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP és a hatpárti ellenzék közel pariban van egymással – ha ez így marad a 2022-es választásra is, két tényezőn múlhat, hogy melyik blokk kerekedik felül:
1. ki az, aki a saját elkötelezett szavazóbázisát jobban képes mozgósítani,
2. és ki az, aki a bizonytalanokat nagyobb tömegével képes megszólítani, és az urnákhoz terelni.
A bizonytalan szavazók lehetnek a mérleg nyelve 2022-ben
„Egy évre előre nem lehet megmondani, hogy 2022 áprilisában mi lesz az, ami mozgósítani fogja a bizonytalan szavazókat akár a kormányoldal, akár az ellenzék mellett”
– mondta megkeresésünkre Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet igazgatója, aki hozzátette azt is: a bizonytalan szavazók alatt többféle szavazói csoportot értünk, és nem mindegyikükre kell koncentrálnia a politikai aktoroknak.
Az ismeretlen preferenciájúak egy csoportját képezik:
+ a bizonytalanok, akik abban bizonytalanok, hogy kire szavazzanak;
+ a bizonytalanok, akik abban bizonytalanok, hogy részt fognak-e venni a választáson;
+ a rejtőzködők, akik valamilyen okból nem mondják meg a közvélemény-kutatást végző kérdezőbiztosnak, hogy kire szavaznának, de ide tartozik az is, aki kijelenti, hogy biztosan nem fog elmenni majd választani.
Mráz szerint egy olyan tömbösödő kétpártrendszerben, mint amilyen a hatpárti ellenzék összeállásával a magyarországi lett, minden bizonnyal csekély azon választók aránya, akik a pártválasztásukban bizonytalanok, így
mind a kormánypártok, mind az ellenzék számára az lesz a kulcskérdés, hogy a saját oldalukhoz húzó, de a részvételükben bizonytalan szavazókat mozgósítsák.
Korrupció és gyurcsányozás – ez kellhet a bizonytalanoknak
Hogy mi lehet erre a legalkalmasabb téma, azt Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója sem tudta megmondani, arra azonban kitért, hogy – az ellenzéki oldalon egyébként népszerű – korrupció témájára a bizonytalanok az átlagnál fogékonyabbak lehetnek, hiszen rájuk egyébként is jellemző egyfajta bizalmatlanság, kiábrándultság a politikából.
Mikecz szerint ez látszik abban, hogy az ellenzéki szavazókhoz nagyon is hasonló értékeléseket kaptak a márciusi kutatásukban a bizonytalanok részéről arra az állításra, hogy „ma Magyarországon leginkább azok tudnak érvényesülni, akik jó kapcsolatot ápolnak a kormánnyal”: mind az ellenzéki, mind a bizonytalan szavazók nagy többségben egyetértenek ezzel.
Mikecz szerint a korrupcióhoz hasonlóan mozgósító ereje lehet a bizonytalanok körében annak, ha az ellenzék hatékonyan lesz képes kommunikálni azt, amit egyébként évek óta próbál: hogy a Fidesz emberei mindenhol ott vannak, minden intézményt, az Alkotmánybíróságtól a helyi óvodáig az ő emberei irányítanak, és már annyira belemászik a hatalom az életükbe, hogy azt le kell váltani.
A Republikon kutatója ugyanakkor arra is felhívta az Azonnali figyelmét, hogy a Fidesz sem fegyvertelen a bizonytalanok körében: a Gyurcsány-kártyát a kormány bármikor ki tudja játszani, a hatpárti összefogás ténye tálcán kínálja magát az ellenzék Fidesz szerinti elvtelenségének és kormányzóképtelenségének tematizálására, amit összeköthet a saját maga pozitív üzeneteivel is, minthogy
az alkalmatlan és halálkampányt folytató ellenzék helyett a Fidesz az emberek összetartozását, a biztonság érzetét teremti meg a – szerintük – sikeres válságkezelés és vakcinakampány révén.
Mráz Ágoston szerint e tekintetben jobban áll a kormány az ellenzéknél: eleve aktívabb a kormánypárti szavazótábor, Gyurcsány Ferenc személye az ellenzéki összefogásban viszont aligha olyan hatalmas mozgósító erő a baloldali bizonytalan szavazók körében.
Mikecz Dániel mindazonáltal arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy bizony a Fidesz sincsen olyan jó helyzetben a politikai üzenetei terén, mint az előző választások alkalmával: a bizonytalan réteget potenciálisan ideológiai és világnézeti hovatartozástól függetlenül mozgósítani képes téma (mint volt 2014-ben a rezsicsökkentés, és 2018-ban a migráció) egyelőre nem látható a kormányzati kommunikációban, és már idő sincsen egy ilyen témát rendesen kidolgozni 2022-re.
A Republikon kutatója szerint ezért a Fidesz a közel sem ilyen integratív, a közéleti nyilvánosságban erősen vitatott válságkezelés sikereire fog koncentrálni, és – mint az már most is látható, például a 13. havi nyugdíj visszavezetésével vagy a 25 év alatti fiatalok SZJA-mentességével – olyan választási költségvetést fog készíteni, amiben kiválasztja számára a biztos szavazóin túli társadalmi csoportokat, akiknek plusz juttatásokat oszt, és akiktől szavazatokat remél.
Akármelyik oldal is fog sikeresebben mobilizálni, Mráz Ágoston szerint egy kiélezett választási helyzetben – mint ami várhatóan 2022-ben is lesz – az lesz a döntő, hogy a részvételükben bizonytalan szavazókat ki tudja jobban mozgósítani. Az ugyanis a minimumfeladata egy politikai tábornak, hogy a törzsszavazóit el tudja vinni az urnákhoz.
Vagy mégsem kell a bizonytalanokra figyelni?
Kampánytechnikailag és -stratégiailag, továbbá a hazai választási magatartás trendjei alapján a politika már jó ideje nem ott tart, hogy a bizonytalan szavazók megszólításával maximalizálni lehetne a választási esélyeket
– ezt már Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója mondta az Azonnalinak, aki szerint a politikai értelmezői közeg túlértékeli a bizonytalan szavazók jelentőségét egy szélsőségesen polarizált ország esetében.
Ahogy arra Böcskei felhívta az Azonnali figyelmét, az elmúlt évtizedekben annak vagyunk tanúi, hogy a bizonytalanok helyett sokkal inkább az dönti el egy-egy választás kimenetelét, hogy melyik politikai formáció képes a saját elkötelezett szavazói bázisát a legnagyobbra hizlalni, a párt támogatóihoz ad hoc módon csatlakozó peremszavazók elköteleződést erősíteni, majd a legnagyobb mértékben mozgósítani, továbbá a másik oldal laza elkötelezettjeinek aktivitását még inkább visszahúzni. Az elmúlt idők amerikai választásai, vagy a kétharmados Fidesz-kormányokat eredményező magyarországi szavazások ezek szemléletes esetei.
Így aztán a mai választásokon – és így lesz ez minden bizonnyal 2022-ben is – már nem a bizonytalanokért, hanem az elkötelezett szavazók számbeli növeléséért folyik a harc.
Ennek oka Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi Intézetének politológusa szerint a valóban pártválasztásukat tekintve bizonytalan (tehát nem a politikától elzárkózók, akikre amúgy sem érdemes egy pártnak erőforrásokat pazarolni, vagy a pártpreferenciájukat valami okból titkoló, de valószínűleg a választásokon egyébként meg résztvevő) választók jellemzőiben keresendő.
A bizonytalan pártválasztókra a kutatók szerint ugyanis a következőek jellemzők:
+ ciklikusság, azaz ennek a szavazói rétegnek a mérete egyetlen kormányzati cikluson belül is képes jelentős mértékben változni;
+ cirkuláció, azaz az egyén ki-be jár ebből a kategóriából: éri valamilyen hatás, ami miatt egy párt vagy politikai formáció szavazója lesz, majd egy másik, ami miatt visszatér a bizonytalan pártválasztók körébe, és így tovább;
+ az előző kettővel összefüggésben dinamikusság, azaz hogy ez a szavazói réteg mind méretében, mind összetételében dinamikusan változik, és egy-egy politikai történés, pillanat képes nagy mértékben átformálni őket.
Ahogy azt mind Szabó, mind Böcskei elmondta, a bizonytalan pártválasztóknak pont emiatt az amorf, cseppfolyós, folyton változó, továbbá értékvilágában és attitűdjeiben is sokszínű jellege miatt iszonyat nehéz és melós egy-egy párttól, hogy direkt rájuk, vagy rájuk is koncentráljon egy választási kampány során. Megtehetni megtehetnék, csak az éppen annyira hatalmas erőforrásokat igényelne, ami egyszerűen nem éri meg nekik.
Így aztán a pártok kampánystratégiája azt fogja célozni, hogy a saját biztos szavazóikat mozgósítsák, és az ellenfél peremszavazóit elbizonytalanítsák.
A bizonytalanok maguktól is aktivizálódhatnak 2022-ben
A bizonytalan szavazókra koncentrálni a Fidesznek és az ellenzéknek már csak azért sem lesz érdemes 2022-ben, mert ha a társadalom fontosnak érzékel egy választási szituációt – márpedig a 2022-es úgy néz ki egyelőre, hogy ilyen lesz –, az egyébként is képes mozgósítani őket.
Ahogy Szabó Andrea kifejtette, a pártok szavazóbázisa alapvetően három rétegből áll:
+ a magszavazókból, akik tűzön-vízen keresztül kitartanak a pártjuk mellett;
+ a gyűrűszavazókból, akik a magszavazóknál már kritikusabbak a pártjukkal szemben, és kérdéseket tesznek fel – őket a pártok leginkább szakpolitikai intézkedésekkel, ígéretekkel tudják maguk mellett tartani;
+ illetve a peremszavazókból, akik ad hoc jelleggel csatlakoznak a párthoz egy választási szituációban, és akiket leginkább kézzelfogható, materiális ígéretekkel lehet megfogni.
A TK politológusának elmondása szerint a pártok kampányai általában a magszavazóknak és a gyűrűszavazóknak szólnak, mert őket a legkönnyebb elvinni az urnákhoz. Viszont egy nagy téttel bíró választási szituációban
a peremszavazók (akik között nagy számban megtalálhatóak a bizonytalan pártválasztók) is jobban elkezdenek figyelni az elsősorban nem nekik kitalált kampányra, abba ők is bevonódnak, és végső soron mozgósítja őket.
Azaz – ahogy Szabó Andrea végkövetkeztetése szól – nemcsak azért nem éri meg a pártoknak 2022-ben a bizonytalanok csoportjára figyelni, mert túl sok idő és erőforrás lenne őket megszólítani, de azért sem, mert 2022-ben – ahol előzetesen úgy tűnik, tényleg az lesz a tét, hogy a Fidesz-KDNP vagy a hatpárti összefogás kormányozzon-e a következő négy évben – ez a választói csoport magától is aktivizálódni fog.
Az összefogás ereje: az ellenzéknek is lettek bizonytalan szavazói
Persze kérdés, hogy éppen kinek a javára fog megtörténni ez az aktivizálódás – ez az, amiben nagy szerepe lehet mindazon kampányüzeneteknek és tényezőknek, amiket Mikecz Dániel és Mráz Ágoston Sámuel is fejtegetett.
Hogy merrefelé fog kilengeni az inga, azt persze előre nem lehet megmondani, arról azonban lehet némi fogalmunk, hogy a kormányoldalnak és az ellenzéknek van-e egyáltalán a bizonytalanok között potenciálisan bázisa, ami a választásokhoz közeledve aktivizálódhat. A Republikon márciusi kutatása például azt mutatta meg, hogy a bizonytalanok között – értékvilágukat és politikai véleményüket tekintve – jelenleg inkább az ellenzéknek vannak tartalékai.
És bizony az ismeretlen preferenciájú szavazók körében (aminek tetemes részét a bizonytalan pártválasztók teszik ki) valóban sokkal jobban áll az ellenzék most, mint akár csak pár hónappal ezelőtt – mondta az Azonnalinak Szabó Andrea.
A TK politológusa ugyanis a Závecz Research és a VoxPopuli adatai alapján összehasonlította, hogy az ismeretlen preferenciájú szavazók aránya a társadalomban hogyan változott a 2018 óta tartó kormányzati ciklusban attól függően, hogy a kormány és az ellenzék támogatottsága hogyan változott.
Ahogy Szabó kifejtette: sokáig az ismeretlen preferenciájú szavazók mozgása a Fideszre való szavazási hajlandósággal volt összefüggésben: ha nőtt a Fidesz támogatottsága, csökkent az ismeretlen preferenciájú (minden bizonnyal ezen belül is a bizonytalan pártválasztó) szavazók aránya, és vice versa. Azaz 2018 után a bizonytalanok elsősorban a Fidesz felé és a Fidesztől áramlottak el, a Fidesznek volt merítése ebben a szavazói rétegben. Ilyesfajta kölcsönös együttmozgás az ellenzéki pártok esetében nem volt megfigyelhető.
Egészen 2020. december végéig, amikor is a hatpárti ellenzék bejelentette: egy közös listán vág neki a 2022-es választásnak: innentől kezdve napjainkig az ellenzéknél is ugyanolyan mozgás figyelhető meg, mint a korábban és azóta a Fidesznél: ha nőtt a hatpárti ellenzék támogatottsága, csökkent az ismeretlen preferenciájú (minden bizonnyal ezen belül is a bizonytalan pártválasztó) szavazók aránya, és vice versa. Azaz a teljes összefogás arra már most jó volt az ellenzéknek, hogy a bizonytalan pártválasztók között teremtsen magának egy olyan pufferzónát, ami 2022-ben még kritikus szavazatokat hozhat neki.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
