Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Magyarország legfontosabb emberéhez fordulunk, hogy a véleményét kérjük hazánk jövőjével kapcsolatban: önhöz
– ezzel a felütéssel vezeti be a kozosalap.hu weboldalon elérhető, leendő kormányprogramot az ellenzék.
Mint a hat párt – a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP – a közös közleményében írja, a közös kormányprogramról szóló egyeztetés hónapok óta tart, azt nem akarták elsietni, és a most nyilvánosságra hozott anyag sem végleges, ahhoz június 30-ig várják a visszajelzéseket.
Azaz ez most csupán egy tervezet, vázlat, ami területenként (például alkotmányozás, önkormányzati rendszer, sport-, oktatás- és egészségügyi politika, stb.) összegzi, hogy a hat párt közösen mit gondol,
és mit tenne kormányra kerülve.
A programtervezetben visszaköszön sok, a Korszakváltás garanciái címmel még tavaly év végén elfogadott dokumentumban szereplő pont, mint a köztársasági elnök közvetlen megválasztása, új alkotmány bevezetése, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, vagy az ügynökakták nyilvánosságra hozatala.
A mostani, már a közös kormányprogram tervezetének szánt vázlat azonban ennél több konkrétumot tartalmaz. A teljesség igénye nélkül alább összeszedtünk párat. Az ellenzék szerint:
– Alkotmányban kell rögzíteni azt, hogy a nagyobb vagyon többletkötelezettséggel jár (az ellenzék amúgy többkulcsos adórendszert képzel el), és az alkotmánynak meg kell tiltania az adótörvények év közben történő módosítását.
– Arányosabb választási rendszert kell bevezetni (tehát az ellenzék nem zárná ki, hogy a mostani vegyes, az arányos és a többségi választási rendszer elemeit is tartalmazó választási rendszerünk legyen, csak éppen az arányos ágat erősítené – hogy hogyan, arról a programtervezet nem szól).
– Radikálisan csökkenteni kell a kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvények számát.
– Erősebb elnököt akarnak, a közvetlenül megválasztott köztársasági elnök deklaráltan a kormányhatalom ellensúlyaként kell működjön, és jogköreit is bővíteni kell:
az ismételt törvényhozási mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértések esetén kezdeményezhesse az Országgyűlésnél, hogy az mondja ki feloszlását.
– A földhasználati szabályok megváltoztatásával, és nem a földek további aprózásával vagy a tulajdonosok kifosztásával kell rendezni azt a problémát, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére hivatkozva embereket a tulajdonuktól megfosztanak, illetve a versenyképes tevékenységet akadályozzák.
– A közszolgálati, állami fenntartású médiumokat ki kell léptetni a hirdetési piacról.
– A Magyar Tudományos Akadémiával, a médiahatósággal, a civil szakértői körökkel, a parlamenti pártokkal és a főbb tartalomszolgáltatókkal együtt
létre kell hozni egy digitális tényellenőrző („factcheck”) bizottságot, amely követi az álhíreket, és tudományos alapon cáfolja ezeket.
– A szolidaritási adót el kell törölni, helyette olyan kiegyenlítő mechanizmust kell bevezetni, ami az alacsonyabb adóerőképességű települések számára is lehetővé teszi a közszolgáltatások megfelelő színvonalú ellátását.
– Kihasználatlan és veszteséges stadionok helyett az állam a mindennapos testnevelést és a szabadidősportot támogató, alacsony fenntartási költségű sport infrastruktúrába fektessen!
– A KLIK-et megszüntetve a helyi közösségeket kell döntéshozó helyzetbe hozni a közoktatásban.
– A felsőoktatási intézmények számára az „állami fenntartás keretei között kell garantálni számukra a nagyobb gazdasági önállóság előnyeit”, és a központi keretszámokat „normatív alapon kötött finanszírozási szerződésnek kell felváltania”.
– A családtámogatási rendszernek
a 18 év feletti, az oktatási rendszerben maradó fiatalokra is ki kell terjednie.
A fiatalok családalapítását segíteni kell, többek közt számukra indított bérlakásprogrammal.
– Ifjúsági törvény rögzítse a fiatalok helyét és lehetőségeit a döntéshozatalban, kötelezve a kormányt és az önkormányzatokat az ifjúság érdekeit képviselő szervezetekkel történő egyeztetésre.
– Újra önálló egészségügyi minisztériumot kell létrehozni.
– Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételt pozitív ösztönzőkkel (például szabadnappal, a társadalombiztosítási járulék egy részének visszatérítésével) kell honorálni, a kulturális területen dolgozóknak pedig bérkiegészítést kell kapniuk.
– Nem lennének V4-es különutak, semmiféle ellensúlyt nem akarnának állítani a francia-német tengelynek: mint írják, a közép-európai stratégiának nem önálló hatalmi pólusképzésre kell fókuszálnia az Európai Unió ellenében, hanem olyan közös pozíciók kialakítására, amelyek az EU egészének – és ezen belül Magyarország – fejlődését egyaránt célozzák.
– A Nyugat-Balkán EU-integrációja – az adott ország minden szempontú felkészültsége mellett – Magyarország stratégiai érdeke, ezért üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amely ezt segíti elő.
Az ellenzéki közös programtervezetet június 30-ig az egyes szakpolitikai fejezetek alatt, e-mailben lehet véleményezni, akár még becenév megadásával is. A hat párt a sajtóközleményében azt írja, hogy a beérkezett visszajelzések alapján tovább dolgoznak a programon, és ez lesz az a közös alap, amelyet minden párt minden jelöltje vállal és képvisel majd az előválasztáson.
Kérdés azért, hogy a kormányprogram mennyiben fog változni az előválasztás eredménye következtében: mint azt Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje még februárban az Azonnalinak elmondta: „A közös miniszterelnök-jelölt fogja majd egyik vagy másik irányba elvinni a közös kormányprogramot is, amit akkor fogunk véglegesíteni, ha meglesz ez az emberünk.”
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexfotó: Gyurcsány Ferenc Facebook-oldala)
