Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
A világ vezető nagyvállalatai saját területükön mind versenyben vannak, hogy olyan új megoldásokat hozzanak, amikkel fenntarthatóbbá válik a gazdaság működése földünkön. A ragasztóanyagok különösen mérgező és veszélyes területén többek között a Tesa végez elképesztő kutatásokat, hogy a szintetikus anyagokat természetes alapú, zöld alternatívákkal váltsa le. De miket vizsgálnak?
A gekkók talpacskáin lévő tapadóanyagok egyformán képesek sima és rücskös felületen is kötni – aztán nyom nélkül eltűnni. Ezt a varázserejű tapadóerőt is vizsgálják a tudósok, amikor olyan anyagot próbálnak kifejleszteni a gekkók talpnyoma alapján, ami képes erős tapadást biztosítani, majd nyom nélkül visszaszedhető. Ilyen alkalmazásokra szükség lehet az iparban és a háztartásokban egyaránt.
Amilyen pici, olyan erős
Nem gondolnád, de a világ legerősebb természetes ragasztóját egy szemmel nem is látható organizmus, a Caulobacter crescentus nevű baktérium állítja elő. Ez a parányi élőlény olyan erős poliszacharid alapú ragasztót termel, aminek a kötése egy eurocent nagyságú felületen képes elegendő tapadást kifejteni, hogy egy 1,3 tonnás súlyt megtartson. Ez négy autó húzóerejének felel meg.
Egyszerű, mint a cukor
A cukor ragasztóerejét nem kell bizonygatni senkinek, hiszen mindenki ismeri azt a tapadós érzést, ami cukros ételek után a kezünkön marad. Ezt a hatást figyelték meg kutatók és kezdtek azon dolgozni, hogy hogyan tudnák a cukor ragasztó tulajdonságát felhasználni egy környezetbarát ragasztó kifejlesztésénél.
Pókember szuperfegyvere
A pókháló olyan csodálatos tulajdonságokkal bír, amik a világ egyik legizgalmasabb ragasztójává teszi. A háló nem csupán ragacsos, de ellenáll az időjárás viszontagságainak, nem árt neki sem eső, sem szél, rendkívüli módon rugalmas és az UV sugárzásokat is félkézzel lenyomja. Egy ilyen tulajdonságokkal bíró ragasztóanyag felhasználása bármilyen időjárási körülmények között lehetővé tenné a biztos kötést, ezért többek között az amerikai Akron Egyetem polimerkutatói behatóan vizsgálják.
