Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
Ahogy arról már korábban cikkeztünk, a magyar állam meg akarja venni Mészáros Lőrincéktől a Mátrai Erőmű Zrt. többségi tulajdonrészét. Pénteken Palkovics László innovációs és technológiai miniszter budapesti sajtótájékoztatón sorolta az okokat, hogy a kormány hivatalos indoklása szerint erre miért is van szükség. Mielőtt rátérnénk a magyarázatra, nézzünk néhány érdekességet Mészárosék mátrai biznisze körül:
- a létesítmény komoly és költséges korszerűsítésre szorul, 2021-ban a kisebb, 2025-ben a nagyobb termelőegység engedélye lejár;
- az Opus Global Nyrt. (a Mészáros Lőrinchez köthető többségi tulajdonos cég) tulajdonában a 2016-ig nyereséges erőmű veszteségessé vált;
- a veszteség ellenére 2018-ban 11,4 milliárd forint osztalékot vettek ki Mészárosék az erőműből.
Így állunk most, amikor jön a megmentő állam, és beszáll a tuti bizniszbe azután, hogy Orbán Viktor felcsúti nem oligarchája és csapata jól megkopasztotta az erőművet. És akkor következzék a miniszter nyilatkozta.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja az Opus Global Nyrt.-től az erőművet, és bezárás helyett átalakítási tervet dolgoz ki a jövőképes működtetésére.
A Mátrai Erőmű jelentőségéről elmondta, hogy az energiaszükséglet több mint 17 százalékát fedezi, vagyis a paksi után az ország második legnagyobb alaperőműve. A 30 százalékot meghaladó villamosenergia-behozatal nem növelhető tovább, az üzem csaknem 10 éves korszerűsítése azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormány terveinek megfelelően 20 százalék alá csökkenjen az import részaránya - tette hozzá. A további működtetést indokolja az erőmű elhelyezkedése is, hiszen több térség energiaellátása a hálózatok átalakításáig kizárólag innen biztosítható. Ezen felül több mint 2100 ember dolgozik itt, az üzemhez kapcsolódó ipari parknak csaknem 10 ezer alkalmazottja van, a megújuló erőműre ráadásul további üzemi lehetőségek is épülhetnek - hangsúlyozta.
A miniszter az erőmű megvásárlását követően a legsürgősebb feladatnak a működési költség csökkentését nevezte, hozzátéve, hogy ezen belül a legnagyobb részt jelenleg a folyamatosan dráguló szén-dioxid-kvóta költsége teszi ki. Az átalakítással párhuzamosan a széntechnológia kivezetéséig biztosítani kell az elöregedő blokkok működtetését, és át kell alakítani a visontai bánya termelését is - tette hozzá.
Palkovics László. Fotó: MTI
Az átalakítás egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázra alapozva, a hulladékgazdálkodási stratégiához kapcsolódva pedig hulladékhasznosító blokk is létrejönne. Az évi csaknem 1 millió tonnányi kommunális hulladék kezelése megoldhatatlan az energetikai hasznosítás nélkül, ebből a Mátrai Erőműbe csaknem 400 ezer tonnányi kerülhetne a tárcavezető közlése szerint. A bányához kapcsolódó rekultiváció napelemparkkal egészülhet ki, a korszerűsítések pedig elektromos energiává visszaalakítható hidrogén előállítását is lehetővé tennék környezetbarát módon - mondta.
Kitért arra is, hogy a Mátrai Erőműben az utolsó lignites egység működési ideje 2029 végén jár le, ezt követően a széntüzelés leállna, és csak tartaléknak maradna egy blokk. Ennek megtartását azzal indokolta, hogy visontai lignit kivételével a belföldi erőművek mindegyikét külföldről érkező nyersanyagok működtetik. Magyarország egyetlen jelentős mennyiségű belföldi fűtőanyaga a szén, ezen belül a 2,6 milliárd tonnányi a lignitkészlet, amelyet a kormány szükséghelyzetben felhasználható stratégiai tartaléknak tekint - tette hozzá. Palkovics László szerint nem zárható ki az sem, hogy a technológia fejlődése idővel lehetővé teszi a lignit környezetbarát felhasználását is.
A miniszter közölte, hogy a Mátrai Erőmű megvásárlása néhány hónapon belül zárulhat le. Az átalakítás értékét a következő évtized technológiai újdonságaitól függően 200-300 milliárd forintra becsülte, de hangsúlyozta, hogy a költségeket nem az áram árának emelésével fedezik. A széntechnológia kivezetése az EU-céloknak is megfelel, az átalakítások ezért részben uniós támogatás, többek között a tagállamok energetikai korszerűsítéseit segítő modernizációs alap fedezheti - tette hozzá.
Palkovics László a beruházáshoz kapcsolódva kijelentette, hogy Magyarország teljesíti a 2030-as klímacélokat, és támogatja a 2050-es klímacélokat is, ám a felelősségteljes klímapolitikának a célok mellett ki kell jelölnie a feladatokat és az eszközöket is. Kérdésre válaszolva közölte, hogy az erőmű dolgozóinak állását nem veszélyezteti az átalakítási folyamat, legfeljebb a munkaerő átcsoportosítása merülhet föl az üzemen belül.
