Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Folyamatosan zajlik a HungAIRy LIFE integrált projekt tevékenységeihez kapcsolódó társadalmi és gazdasági hatások felmérése. 2019-ben indult Magyarországon a projekt, amely 8 hazai régióban, 10 megyei jogú város közreműködésével zajlik. Ezek közül Eger városa az egyik, amelyik hozzájárul a célok megvalósításához.
Ennek keretében már több kérdőívvel is vizsgálták a lakosság véleményét, például az egri légszennyezettség és fűtési szokások kérdéskörében. Ezúttal a zöldhulladék témájában akarják felmérni a valós helyzetet városunkban és környékén.
A lakott területen keletkező zöldhulladék kezelése otthon is könnyedén megoldható. Megfelelően kialakított komposztáló keret vagy láda segítségével a lenyírt pázsit, a lehullott őszi lomb és termés, valamint a konyhai zöldhulladék komposztálása környezetbarát megoldás. A bomlási folyamat hosszú időt vesz igénybe (9-12 hónapot), és ezalatt némi gondozást is igényel a komposzt.
A jó minőségű komposzt előfeltétele, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit tehetünk a komposztálóba és mit nem, ugyanis negatív hatással van a lebontó folyamatokra például a diólevél vagy egyes konyhai melléktermékek (pl. hús, főtt ételmaradék, citrusfélék héja) is. Akinek nincs lehetősége az otthoni komposztálásra, az a speciálisan erre a célra szolgáló zöld színű zsákokba gyűjtheti a zöldhulladékot, amit meghatározott időközönként a közszolgáltató elszállít.
Belterületen a lakossági zöldhulladék kezelése és elszállítása tehát megoldott, de mi történik a külterületeken a nagy mennyiségben keletkező venyigével, nyesedékkel?
Venyige alatt a szőlőültetvények évenkénti metszésekor keletkező növényi részeket, fanyesedék alatt pedig a gyümölcsösökben keletkező levágott ágakat, gallyakat értjük. Eger az egyik leghíresebb történelmi borvidék központja. A gyümölcsösök mellett jelentős hányadot képviselnek a szőlőterületek is, ahol hatalmas mennyiségű venyige és nyesedék keletkezik a metszést követően. Ezeknek a helyszínen történő elégetése nem engedélyezett és nem is környezetbarát megoldás! A termesztők által leggyakrabban alkalmazott eljárás a venyige és a nyesedék kezelésére a mechanikus felaprítás és az apríték talajba dolgozása, illetve a zöldhulladék elszállítása a területről bálázást vagy aprítást követően.
Az elszállított venyige és nyesedék sorsa többféle lehet. Gyakori a biomassza-erőművi égetéses hasznosítás. Magyarországon a 22 borvidéken összesen mintegy 130 ezer tonna szőlővenyige keletkezik évente. Ez mintegy 2 millió GJ energiát jelent. Azonban az ilyen célú hasznosítást nagymértékben nehezíti az elaprózódott birtokstruktúra, ezáltal a venyige összegyűjtése és elszállítása is sok munkát és energiát igényel. A szőlővenyige begyűjtésének és kezelésének módszerei folyamatosan fejlődnek. Azonban a nagyobb mértékű, akár hegyközségi szinten történő hasznosításuk még nem alakult ki. Ennek fő okai a begyűjtés és felhasználás megszervezéséből fakadó kihívások.
Ezen zöldhulladékok megfelelő felhasználásával egyrészt a szőlő- és gyümölcstermesztés melléktermékének kezelését orvosolhatjuk, másrészt a fenntartható környezetet is leginkább figyelembe vevő hasznosítási módot alkalmazhatjuk.
A kérdőív kitöltésével Ön is hozzájárul ahhoz, hogy minél több adat, információ és vélemény birtokában járjuk körbe ezt a kérdéskört. A kérdőív kitöltése anonim módon történik.
Válaszait ezúton is köszöni Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a HungAIRy LIFE IP Iroda!