Eger új alpolgámestere: Tudtuk, ha beindul ez a lavina, akkor minden visszahull az önkormányzatra

Május óta új alpolgármestere van Egernek, Farkas Attila a járványhelyzet miatt várhatóan kialakuló szociális válság helyi kezeléséért is felel. Az alpolgármesterrel a kinevezéséről, a rá váró feladatokról, az ellenzékről és számos más témáról is beszélgettünk.

– Mit gondol, miért önt kérte fel Mirkóczki Ádám erre a feladatra?

– Megválasztásom óta a szociális területtel foglalkozom, ebben van munkatapasztalatom, ilyen a végzettségem. Először felkértek a Szociális és Családügyi Bizottság elnökének, amit természetesen elfogadtam, az elmúlt fél évben ezzel a területtel foglalkoztam. Korábban dolgoztam az egri intézményrendszerben, ismerem a szereplőket. A koronavírus-helyzet kezdete óta látja az önkormányzat, hogy folyamatosan növekedtek a szociális igények. A korlátozó intézkedések gazdasági következményei rögtön jelentkeztek a lakosság bizonyos szegmenseiben. Sokan jelentkeztek az önkormányzatnál, hogy elvesztették a munkahelyüket, megélhetési problémákkal küzdenek. Nyilván az első körben a legszegényebb rétegeknek jutott támogatás. Az idő előrehaladtával – ugye három hónap telt el – olyan személyek kerültek az önkormányzat látókörébe, akiknek korábban semmilyen kapcsolata nem volt a szociális ellátórendszerrel. Olyanoktól kaptam megkereséseket, akik nem tudták, hogyan működik ez a rendszer, mert korábban nem voltak likviditási problémáik. Tudtuk, ha beindul ez a lavina, akkor minden visszahull az önkormányzatra. A polgármester úgy döntött, hogy a válság kezelésével engem bíz meg.

Farkas Attila (jobbra) még a képviselői megbízatás átvételekor. Fotó: Egységben a Városért Egyesület Facebook-oldala 

– Úgy tudjuk, nem mindenkinek tetszett a kinevezése.

– Értek már támadások, hogy túl fiatal, harmincéves vagyok. Szociológusként végzettem, utána szociálpolitikából diplomáztam foglalkoztatáspolitika szakirányon. Az egyetem alatt kutatási programokban vettem részt. A szociológia elvégzése után úgy döntöttem, hogy megnézem a társadalom perifériájára szorult csoportokat. Így jutottam el a Debreceni Javítóintézetig, ahol drámapedagógiával foglalkoztam. Aztán Egerben a családsegítőnél voltam szociálpolitikai tanácsadó. Aktívan részt vettem a város demográfiai helyzetképének feltárásában, idősügyi koncepciót is készítettük. Az utóbbi négy évben Budapesten éltem. Emiatt is értek támadások, hogy az elmúlt időszakban nem láttam rá Eger helyzetére. Ez tény és való. Budapesten két és fél évet dolgoztam a hajléktalan ellátásban civil szervezeteknél. Volt sikeres reintegrációs programunk, amely során többeket sikeresen visszaépítettünk a társadalomba. Kellett hozzá bátorság, kellett hozzá felkészültség. Úgy gondolom, hogy rám ez nagyon építőleg hatott. Utána közel két évig egy piackutató cégnél dolgoztam. Aztán jött a lehetőség, hogy induljak a választásokon.

– Az mégis mit jelent, hogy "jött a lehetőség"?

– Öt éve tagja vagyok a Magyar Szocialista Pártnak, ez nem titok. A polgármester úrnak és az ellenzéki pártok közös gondolkodásának eredményeképpen létrejött a választási összefogás, így elindulhattam az egyik választókörzetben. Nem volt egyszerű döntés, mert a közéleti pálya viharos és viszontagságos. A legjobb barátaim ellenezték, a szülői féltés is benne volt a történetben, de nem bántam meg. Régóta szeretnék tenni ezért a városért, a társadalomért, az országért és a legközvetlenebb módon így tudom ezeket a céljaimat elérni.

– Milyen egyeztetési folyamatok után nevezték ki?

– A közszájon az forog, hogy engem beültettek ebbe a székbe. Ez azért nem igaz, mert én március óta megállás nélkül kezelem a szociális krízist, kapcsolatot tartok a lakossággal, próbálok segítséget nyújtani. Látjuk azt, hogy probléma van a városban.

– A jelenlegi pártszövetség minden tagja rábólintott a kinevezésére?

– A személyi döntések sohasem egyszerűek. Voltak viták, melyeket próbálok nem a személyem elleni támadásként felfogni. Én egy feladatra kaptam felhatalmazást, szeretnék ezektől a rossz szájízű dolgoktól a lehető legtávolabb maradni. A város szociális rendszerét szeretném a lehető legjobb formában működtetni.

– Milyen jogkörei vannak pontosan?

– Az ellátórendszerünk három elemével foglalkozom. Az első az Egri Szociális Szolgáltató, mely az alapellátások és szakosított ellátások egy részéért felel, például az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátást nyújtó intézmények és az ápolást, gondozást nyújtó intézményekért. Konkrétan megnevezve ez az Idősek Berva-völgyi Otthona és a Hajléktalanok Gondozó Háza. A második a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság, ami a Családsegítő Szolgálatból, a Családok Átmeneti Otthonából és a város négy bölcsődéjéből tevődik össze. A harmadik elem a Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportja, mely a települési támogatások megállapításával és kiutalásával foglalkozik. Az ő munkájuk koordinálására, összehangolására hatékonyabbá tételére kaptam jogosultságot.

– Hozhat önállóan döntéseket, és ha igen, eddig mik voltak ezek?

– A polgármester úr a városban és a város környékén működő segélyszervezeteket összehívta és együttműködésre kérte őket. Ennek az összehangolásában, koordinálásában teljesen szabad kezet kaptam. Ők segítik ennek a szociális krízisnek a megoldását. A szakszolgálatok és intézmények kezelnek adatot, juttatják el a csomagokat a rászorulóknak. Talán ez volt az első, ami az én nevemmel fémjelezhető. Szociális ügyekkel kapcsolatban teljesen önállóan hozhatok döntéseket, rendelkezéseket.

– Mit gondol, a jelenlegi szociális krízisből mi lehet a kiút?

– Alapvetően a gazdasági recesszió következménye a szociális válság. Az emberek elvesztették a munkájukat, nincs tartalékuk és így tovább. Az idei költségvetésből 65 millió forintot állítottunk be szociális segélyezésre. A Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportja kezeli a támogatásokat, ebben van lakhatási, betegápolási, gyógyszertámogatás és van a rendkívüli települési támogatás. Az iroda felméri, hogy milyen háttérrel rendelkeznek az igénylők, és megállapítja a jogosultságot. A rendkívüli támogatás összege jelentősen megugrott az utóbbi időben. Ennek köszönhetően a rendelkezésre álló 65 millió forintból már 25-öt elköltöttünk. A nappali foglalkoztatók és a fogyatékosok nappali ellátása most szünetel, így a forrásokat át tudtuk csoportosítani az idősek ellátására. Házi segítségnyújtást 310-en vesznek igénybe, a 70 év felettiek térítésmentesen. A munkatársak a tényleges ápolási és gondozási feladatok ellátása mellett a bevásárlásban segítenek. Ide átcsoportosítottunk személyeket, például a vár a két munkatársát. Azt is tudni lehet, hogy a bölcsődék márciusban bezártak, természetesen ügyelet biztosítása mellett. Ez alatt ki tudtuk festeni például a dolgozói öltözőket, az étkezőket, a játszóházakat. Még nem mindennel végeztünk, de ez egy jó alkalom volt, hogy egy kicsit rendbe rakjuk az intézményeinket. A Családok Átmeneti Otthonában a festés megtörtént, a villamos hálózat felújítása még várat magára. Külön kiemelném a Családsegítő Szolgálat munkáját, akik jelentős szerepet vállalnak a beérkezett tartós élelmiszercsomagok kiosztásában. Közel 400 háztartásnak juttatunk el csomagot.

Farkas Attila már az alpolgármesteri irodájában

– Ön szerint hogy vizsgázott a városvezetés a krízishelyzet kezelésében?

– Én erről nem tudok objektív véleményt formálni, de a lakosság visszajelzése a meghozott intézkedésekkel kapcsolatban összességében pozitív. Az ellátórendszerről elmondhatom, hogy jól vizsgázott. Sikerült egy nagyon összehangolt és koordinált rendszert létrehozni. Az intézményhálózattal folyamatosan kapcsolatban vagyok, azonnal tájékoztatnak, ha elháríthatatlan probléma van, amit intézményvezetői hatáskörben nem tudnak kezelni. Igyekszünk minden olyan rászorulóhoz eljutni, aki a gazdasági válság következményeinek az áldozata.

– És hogy vizsgázott ellenzék a veszélyhelyzet alatt?

– Felemásan. Ebben a politikai helyzetben nem szerencsés a városvezetést támadni. Sok szempontból törekedtek, hogy kevesebb támadás érjen minket, de mindig vannak olyan elképzeléseik, mellyel a közéletet kicsit felborzolják. Ebben annak is lehet szerepe, hogy szeretnének talpon maradni.

– Egyébként a város milyen forrásokból gazdálkodhat jelenleg?

– Az intézményhálózatunknak költségvetési előirányzatai vannak, emellett vannak olyan tételek, melyek külön soron szerepelnek. De a váratlan vírushelyzet miatt most borul az egész, és az újratervezés már folyamatban van. Úgy látom, hogy meg kell húznunk a nadrágszíjat, így jó pár önként vállalt feladatot elengedtünk. Az a cél, hogy a feladatellátási kötelezettségeinket stabilan tudjuk működtetni. Ez az év nem lesz egyszerű pénzügyileg, mert olyan szintű adókiesések és kormányzati megvonások vannak, amelyek rá fogják nyomni a bélyegét erre a költségvetési évre.

– Van olyan önként vállalt feladat, amit anyagi okokból nem lehet megvalósítani?

– Még nem tudok és nem is akarok messzemenő következtetéseket levonni, mert nem látjuk, hogy mennyit kell még a védekezésre fordítani, azonban a korábban is említett kormányzati megvonások alapvetően felborították a város pénzügyi helyzetét, közel 2,7 milliárd forintos kiesésnél tartunk jelenleg. A legfontosabb feladatunk, hogy a költségvetési egyensúly megmaradjon.

– Eddig megmaradt?

– Igen, de ebben nagyon nagy munkája van a város gazdasági szakembereinek.

– Mik lesznek a legnagyobb kihívások a válsághelyzet végét követően?

– Számos olyan koncepciós stratégia van a fejemben, amellyel a jelenlegi krízishelyzet miatt most nem tudok foglalkozni. A közgyűlésen is elhangzott, hogy a lakásrendeletet felül kellene vizsgálni, amelyet egy elavult rendeletnek gondolok. Drogstratégiát kellene alkotni, szolgáltatástervezési koncepciót kellene létrehozni, esélyegyenlőségi feladatok is vannak, különösen a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők kapcsán. Nagyon komplex a feladat.