Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Hosszabb riportban foglalkozott Eger rosszhírű városrészével, a Szalával a Magyar Narancs. A cikk szerint az 1990-es években ugyanolyan jellegzetes, többségében romák lakta szegregátum alakult ki Eger északnyugati részén, mint például Miskolcon, Szolnokon, Gyöngyösön, illetve az ország majd’ összes nagyobb településének szélein.
A Verőszala, Árnyékszala és Rudivár utcák által határolt körzet a koronavírus-mentes időkben turistáktól nyüzsgő belvárostól 30–40 perces gyalogútra fekszik, de egyes részei a harmadik világ nyomortelepeit idézik.
Alig két kilométerre onnan, ahol kürtőskalácsot falva, forralt bort kortyolgatva andaloghatunk az egri vár falai alatt, vagy felülhetünk az óriáskerékre, nagy családok élnek víz, fűtés, áram nélküli, sok esetben omladozó falú és tetejű házakban. Az áramot sokan kampós drótokkal lopják a légvezetékekről, ami ugyanolyan hétköznapi életveszély a gyerekek számára, mint a düledező épületek és a romok közötti rohangálás, játék.
Az áramlopás miatt több épület is részben vagy egészben leégett már. A vizet a közkutakról szerzik be az itteniek – néhány más településsel ellentétben az egri önkormányzat nem gördít akadályokat az ingyenes vízvétel elé.
A riport kapcsán a Magyar Narancs cikkében is megszólaló egri alpolgármestert, Farkas Attilát kérdezte az Egri Ügyek a Szala-völgy helyzetéről, az önkormányzat felelősségéről és a jövőről:
– Van az előző városvezetéseknek, így a 2006-2019 közöttinek vagy a korábbiaknak felelőssége a Szala városrészben kialakult állapotok tartósságával kapcsolatban? Értem itt az illegális hulladéklerakásból, a házak, az utak és a patakmeder állapotából származó negatív következményeket. Például a 2020-as árvizet, amelynek egyik oka a patakmeder hulladékkal való feltöltöttsége volt.
– A Szalában az illegális hulladéklerakás a korábbi években is probléma volt, a hulladék egyrésze valóban a helyi lakosságtól származik, de megfigyelhető az a jelenség is, hogy a város különböző pontjairól hozzák ide, adott esetben autóval is a szemetet. A közterület-felügyelet ilyen esetben tud intézkedni, de csak akkor, hogyha tettenérés történik. Ezért is nagyon fontos felhívni a helyi lakosság figyelmét arra, hogy ha ilyet tapasztalnak akár lakókörzetükben élők közül akár más személyek esetében, hogy jelezzék ezt a városvezetés felé.
– Személyes tapasztalatom, az elmúlt időszakról, hogy sokan komolyan vették ezt a felhívást és valóban bejelentéseket tesznek, vagy adott esetben ők szólnak rá a szemetelőkre! Egyébként sokféle magyarázatot hallottam már az illegális hulladéklerakás kapcsán, mindenki másra mutogat, vagy egész egyszerűen letagadja a bizonyított tényt, hogy szemetel. Azokat a válaszokat sem igazán tudom elfogadni, hogy bizonyos háztartások udvarára a tulajdonosok szerint ismeretlen személyek hordják a szemetet. Összeségében azt tudom elmondani, hogy érzi a lakosság, hogy foglalkozunk az üggyel és sokan szeretnének egy élhetőbb környezetben élni és ennek szellemében járnak el. Egyébként a korábbi években is volt konténer kihelyezés, közösségi szemétszedés, de ennek intenzitása változó volt. A tavalyi év végétől mostanáig 22 tonna szemetet szállítottunk el Szalából.
– Mit tervez a jelenlegi városvezetés az áldatlan állapotok felszámolása céljából a közeljövőben, illetve a következő években? Lesznek útfelújítások? Kerülnek-e ki állandó jelleggel konténerek a hulladék elszállítása céljából? Tervezik-e közművesíteni az azzal nem rendelkező házakat, esetleg felújítási támogatást adni az ott lakóknak? Mit lehet kezdeni az illegális hulladéklerakással?
– A korábbi években a Városrehabilitációs Program keretében megvalósult az Árnyékszala utca 42. szám alatt a Közösségi Ház kialakítása. A felújított épületben a közösségi teret kiszolgáló szükséges funkciókkal bővült. Az épület fűtési rendszere felújításra, korszerűsítésre került, a meglévő kazán helyén, új kondenzációs fali kazán létesült. Emellett, a meglévő épületburok hőszigetelésével, illetve a korszerűtlen homlokzati nyílászárók cseréjével a meglévő épületrészek további energetikai korszerűsítése, valamint akadálymentesítés is történt. A projekt részeként az Árnyékszala utcában található önkormányzati tulajdonú területen több sportág gyakorlására is alkalmas sportpálya és játszótér került kialakításra. A Verőszala utcában teljes útfelújítás valósult meg, tekintve, hogy az útburkolat meglehetősen leromlott állapotban volt, ezeken felül közműcsere és közműépítés is történt a teljes szakaszon.
A tavalyi évben a villámárvíz következtében jelentősen megrongálódott a híd a patak felső szakaszán, melyre vis maior pályázatot nyújtottunk be, az állam által biztosított forrást az idei évben fel kell használnunk, így a híd rekonstrukciójának az idei évben szükséges megvalósulnia. Én ragaszkodtam hozzá, hogy a helyreállítás a patakmeder rendbetétele nélkül ne induljon meg, hiszen a felhalmozódott hordalék és szemét jelentős szerepet játszott az akkor kialakult állapotokban. Talán újdonság lehet a korábbi évekhez képest, hogy a Szala árok felső szakaszán felnövő növényzet és szemét is eltávolításra kerül, jelenleg ezek a munkálatok folyamatban vannak. A közművek kapcsán a Szaláért tevők csoportjának (SZATECS) kezdeményezésére szeretne a lakosság egy része előre fizetős villanyórákat felszereltetni a háztartásokban. A SZATECS képviseletével és az áramszolgáltatóval egyeztetve erre lesz lehetőségünk, ennek részletei kidolgozás alatt vannak. Terveink között szerepel az idei évben is közösségi alapú lakossági szemétszedési akció megszervezése amennyiben a vírus-helyzet ezt lehetővé teszi.
– Mekkora forrásokat biztosít az önkormányzat a Szala számára?
A jelenlegi költségvetési helyzet túl sok mozgásteret nem enged, az idei évben az illegális hulladék elszállítását továbbra is vállalja az önkormányzat, ahogy eddig is, persze az lenne a legjobb, hogy ha hulladék, így költség sem lenne. A patakmeder rendbetétele is egy kitűzött cél az idei évben, ahogy korábban is írtam ez már megkezdődött. Fejlesztésre, vagy bármilyen beruházásra önerőből forrást jelenleg nem látok, bízunk abban, hogy lesznek pályázati lehetőségek társadalmi felzárkóztatásra, esetleg városrehabilitációra.
– Mennyi közmunkást alkalmaznak a Szalából?
A közmunkások számáról pontos információt a Kormányhivatal tud adni, mi a Közösségi Házban közcélú foglalkoztatás keretein belül programonként 2-3 főt alkalmazunk.
– Mekkora problémát okoz Egernek a Szalából eredeztethető bűnözés? Betörések, drogproléma, és a többi...
A kábítószer terjesztés és használat valóban jelen van a Szalában, de sajnos a város más részeiben is, innentől kezdve ez nem specifikusan a Szala problémája, hanem a városé. Korábban a buszpályaudvar környékén is megfigyelhető volt kábult személyek jelenléte. A szerhasználó oda megy, ahol hozzájuthat, szakértők szerint jellemzően dizájner kábítószerekhez. A lakossági jelzéseket mi is kapjuk ezzel kapcsolatban, továbbítjuk a rendőrség felé ezeket a bejelentéseket, de sokszor, olyan házilag előállított szerekről van szó, ami nem "kábítószer" besorolású, így fogyasztása nem illegális. További probléma, hogy ezeknek a szereknek az összetétele folyamatosan változik, a jogszabályi környezet meg csak fut az események után. Amiben az önkormányzat és a problémával foglalkozó szervezetek tudnak segíteni az a figyelemfelhívás, a prevenció és az ártalomcsökkentés. Hozzáteszem, a probléma komplexitását tekintve vastagon van kormányzati felelősség is, tekintve, hogy a Nemzeti Drogellenes Stratégia (2013-2020) tavaly lejárt, a hogyan továbbról kormányzati elképzelést én még nem hallottam, a 2020-ra elért eredmények pedig még feldolgozás alatt vannak. Az egri Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak és Önkormányzatnak így központi iránymutatás híján önállóan kell a Városi Drogstratégiát megalkotni, melynek elkészítését egyébként nyárra tervezzük.
(Fotók: Grósz Attila)