Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Az amerikai szőlőkabócák Heves megyei ültetvényeken is megjelentek már, de a szőlőre veszélyes betegséget még nem vitték át a kultúrnövényekre - írta a heol.hu.
A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegségét azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) referencialaboratóriuma idén a Hajós-Bajai borvidéken. Az illetékes kormányhivatalok szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, emellett azonban a szőlő- és bortermelők tudatos, aktív részvétele is nélkülözhetetlen hazánk borvidékeinek megóvásához.
Ez az első alkalom, hogy Magyarország Dunától keletre eső területén megjelent a kórokozó a szőlőben. A terjedés megakadályozására kialakított karantén a betegséggel fertőzött növényeket s a fertőzési góc körüli egy kilométeres körzetét jelenti. A tünetet mutató tőkéket belátható időn belül meg kell semmisíteni, a gazdák kártalanításra tarthatnak igényt. Az ezt körülvevő három kilométeres biztonsági övezetben zajlik az intenzív felderítés és a mintavétel a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének feltérképezésére. Óvintézkedések hiányában a területen található tőkéknek akár 80–100 százaléka megfertőződhet, a fogékony fajták néhány év alatt akár ki is pusztulhatnak. (A képen az amerikai szőlőkabóca)
A Nébih tájékoztatása szerint a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó FD fitoplazmát szőlő gazdanövényen még nem találták meg Heves megyében, viszont vadon élő gazdanövényen már volt pozitív vizsgálati eredmény.
Emiatt különösen fontos, hogy a vadon élő növényről szőlőre átvivő, majd tőkéről tőkére terjesztő amerikai szőlőkabóca – amely a megyénkben is megtalálható – ellen folyamatosan és hatékonyan védekezzenek a szőlősgazdák. Különböző fórumokon több alkalommal is felhívták a gazdálkodók figyelmét a növényvédő szeres védekezés fontosságára, melyhez vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek. Kifejlett szőlőkabócákat egyébként idén a megyében Eger, Abasár és Nagyréde határában csapdáztak.
Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke megerősítette, erdei iszalagon fordult elő a kórokozó, a szőlőn kívül e növényt betegíti a fitoplazma, de e vadnövényt semmi sem védi.
– A kórokozó ellen nincs védekezés, de a terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen igen. A gazdák meg is teszik kötelességüket, a Nébih hírlevelekkel segít. Tájékoztatnak, milyen fejlődési stádiumban vannak a rovarok, mikor érdemes permetezni. Ha nincs kabóca, nincs, ami átvigye a szőlőre a fertőzést. Sajnos sok az elhagyott szőlőterület, ahol nem védekeznek. Az erdei iszalag a szőlők és az erdők találkozásánál is megtalálható, ott is kell figyelni – mondta Pál Sándor. A gazdálkodók tartanak a betegségtől, reális veszélyt jelent az ültetvényre. Az Egri és a Mátrai borvidéken is védekeznek a kabócák ellen a szőlészek.