2024. március 29., Auguszta

Környék ügye

#zöldfül #mátra #bükk #növények #invazív fajok

Eltűnnek a lucfenyők a Bükkből és a Mátrából, de a szakember szerint ez nem gond

Barna Benedek 2021.06.14. 15:37

A klímaváltozás következménye, hogy kikopik a fafaj, amely egyébként nem őshonos faj ezen a területen.

Magyarországon sok helyen átláthatatlan helyzetet teremtettek már – nem csak átvitt értelemben – az inváziós növényfajok. Az ezek okozta károkra hívja fel a figyelmet a thevip.hu-nak nyilatkozó Gálhidy László biológus, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője. A szekember részletesen bemutatta azokat a fajokat, amelyek őshonos növényeinket, természeti és épített örökségünket a leginkább veszélyeztetik.

 

A hazánkba az 1700-as évektől betelepített, Észak-Amerikából származó fehér akác például nitrogént juttat a talajba, megváltoztatva annak kémiai tulajdonságait. Ez gátolja a csírázást, más növények ugyanis alig bírjűk el a rengeteg nitrogént, szinte csak a bodza a ragadós galaj és a csalán kivétel.

Az őshonos fajok kiszorulnak. A magyarországi erdők 27 százaléka valójában nem is erdő, hanem akácültetvény

– fogalmaz Gálhidy László. Márpedig a klímaváltozás elleni küzdelemben és a biodiverzitás szempontjából az ültetvények és az igazi erdők nem egyenértékűek, így hiába mutatósak a statisztikák, amelyek szerint az elmúlt száz évben megdupláztuk az erdőink területét. Lehetne az akácosok helyén igazi erdő is, de gazdasági szempontok miatt ez nem valósul meg.

akác-mti-czeglédi-zsolt
Akác (Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)

Védett területeken európai források felhasználásával próbálják kiszorítani, vegyszerezés és mechanikai irtás kombinációjával, hosszú távú nyomon követéssel, ami nagyon költséges. A nem védett területeken viszont az ország az uniós forrásokból az akác telepítését támogatja. Ráadásul 2014-ben hungarikummá nyilvánították, és a szakember szerint erős politikai nyomással próbálták a telepítésére vonatkozó jogszabályi korlátozásokat megszüntetni. Mint mondta:

Az Európai Unió összes többi országában együtt sincs annyi akácos, mint Magyarországon.

A WWF Magyarország is vezetett olyan ártéri természetvédelmi projektet, amely nagy tömegben jelen lévő inváziós növények visszaszorítására irányult. Elsősorban a gyalogakác kezelésére, amely négy-öt méter magasra megnövő cserje, ami a Tisza árterét már szinte teljesen elborította – erre is felhívta a figyelmüet Gálhidy László. A szakember elmondta, hogy a borsodi Tiszatarjánban már elindult egy kezdeményezés: falusi közmunka keretében takarítják be a növényt. Ez munkát ad a helyieknek és a fűtésben is segítséget jelent. "Megtérülő projekt, de más települések egyelőre még nem vették át" – tette hozzá.

gyalogakác-wiki
Gyalogakác (Kép forrása: Wikipédia)

A természetvédelmi szakember szerint itthon a legveszélyeztetettebb területek az ártéri erdők, különösen a Tisza völgyében.

A gyalogakác, az amerikai kőris, a zöld juhar, a süntök, illetve amerikai vadszőlőfajok terjednek el bennük, olyan tömegben, hogy a helyreállítás már szinte lehetetlen. Már csak a vázat alkotják a fehér fűzek, nyárfák, mindenhol amerikai invazív fajok uralkodnak bennük.

 

Épített környezetekben és száraz homokterületeken jelenik meg gyomként a bálványfa, ellepve az épületeket. A gondozatlan telkeken mindent kiszorít és maga alatt mindent elpusztít. Az eredmény egy gyomtenger, amelybe besétálni sem lehet, és kellemetlen szagot áraszt. További hatása, hogy szétrepeszti a falakat, ezért megannyi pusztuló műemléképületünket sem kíméli. "Az utak, vasutak menti területek nagy tárházai az inváziós növényeknek, hiszen a magok a kerekekre, gumiabroncsokra tapadva könnyen tovább terjednek."

 

A kaukázusi medvetalp néhány éve felkapott téma lett a magyar sajtóban, és szintén nem a jó tulajdonságainak köszönhetően.

Olyan nedveket ereszt, amelyek égési sérüléseket, vakságot okozhatnak, rákkeltőek. Az irtásukhoz védőruhára van szükség, néhány ponton már Magyarországon is észlelték őket az elmúlt években. A patakmedrek kórószerű növényei

– mondta a WWF szakembere. A gyakran 2-5 méter magasra, ritkán akár hétméteresre is megnövő medvetaplat Szombathelyen, Vépen, a Cuha völgyében, Mátraszentimrén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Gergelyiugornyán és Túristvándi környékén is  észlelték már.

medvetalp-wiki
Medvetalp (Kép forrása: Wikipédia)

Szintén inváziós növény az aranyvessző, illetve a selyemkóró vagy más néven selyemfű, amelyeket méhlegelőként próbáltak terjeszteni. Faluhelyeken terjed tenyérnyi leveleivel az óriás keserűfű, patakokat benőve. A legismertebb invazív növény pedig a parlagfű, amely a hetvenes években az egész Dunántúlon ellepte a kezeletlen vidékeket. Rengeteg virágpora miatt az allergiás betegségek 20 százalékát okozza. Emellett  Gálhidy László szerint sok kerti növény is "ki tud szökni", ha nem is terjednek el nagyon: elsősorban Észak-Amerikából származnak a különböző kaktusztok, illetve az agávé, a jukka.

Sokan mindenféle idegenhonos növényt elültetnek a házuk körüli természetben is, de ezek vagy elpusztulnak, vagy elszaporodnak. Egyik sem szerencsés.

Az évszázadok óta népszerű dió szintén kezd invázióssá válni, mégpedig a szüretelés hiányában, ugyanis a madarak mindenhol elterjesztik. Csakhogy ennek a fának a levele mérget termel, ezért alatta semmi sem marad meg – figyelmeztet a szakember.

 

A magasabban fekvő területek növényinvázió szempontjából védettebbnek számítanak itthon, de ezek sem érintetlenek:

Idegenhonos, de nem inváziós faj a lucfenyő. Káros így is, mivel elfoglalja a helyét az őshonos fajoknak, amelyek a lucerdőkben uralkodó sötétséget sem kedvelik. A legtöbb lucot Trianon után egyrészt a faanyagért, másrészt nosztalgiából ültették, de a klímaváltozás következtében kikopnak a Mátrából és a Bükkből, ahová amúgy sem valók. Nem ez a hazájuk.

lucfenyő
Lucfenyő: Kép forrása: Wikipédia
Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Eger és környéke fotókon csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló