Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
A Quibit a Zöld Gerilla Facebook-csoport figyelmeztetését idézve azt írja, aki egyetemen akarja megtanulni, hogyan kell természetkímélő módon, de korszerűen gazdálkodni, mehet külföldre. A portál cikke szerint ezt alátámasztja a felvi.hu-n meghirdetett képzések listája is. A február 1-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven alapítványi formában működő, a felsőoktatási törvény tavaly nyári módosításával többek között az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert karát is magába olvasztó gigaintézmény valóban csak mesterképzésként hirdette meg a környezetgazdálkodási agrármérnök szakirányt 2021 szeptemberétől. Magyarország argrárfelsőoktatási fellegvárában ősztől összesen 10-10 fő tanulhat ökológiai gazdálkodást támogatott, illetve önköltséges módon a gróf Festetics György által 223 éve alapított, egykor önálló Georgikonon.
A Qubitnek a környezetgazdálkodási agrárképzést Magyarországon megalapító, hat éve saját kérésére nyugdíjazott Ángyán József professzor – aki korábban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára is volt – megerősítette:
a környezetgazdálkodási agrármérnök alapszakot már megszüntették, a felsőoktatási törvényben szereplő szakok listájáról is törölték, és sajnálatos módon az ökológiai mezőgazdaság szakot sem fogják már meghirdetni, felmenő rendszerben kivezetik a képzési palettáról.
Az új agráregyetemmá átszervezett Szent István Egyetem egyik jelenleg is aktív, névtelenséget kérő oktatója pedig azt nyiatkozta a portálnak, hogy a képzések megszüntetése a biogazdálkodás súlytalanná válását, marginalizálódását vetíti előre. Hozzátette: "Ez ellentétes mind a környezetvédelem, mind a családi gazdaságok és a fogyasztók érdekeivel".
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai, gödöllői, gyöngyösi, kaposvári és keszthelyi kampuszain a tervek szerint összesen 13 ezer hallgatót oktatnak majd. Alapításának az volt az első számú okaként azt nevezték meg, hogy a magyarországi agrárfelsőoktatás "a 20. században maradt, nem felel meg sem a nemzetközi szinteknek, sem pedig a piac elvárásainak", ezért az új megbízott rektor szerint a képzést "át kell alakítani, az európai trendekhez és a piaci elvárásokhoz igazítva".
Azonban – ahogy arra a Quibit rámutat – az európiai trendek azonban éppen az ökológiai metódust tükrözik. Az Európai Bizottság tavaly május 20-án publikálta a "Biodiverzitás" és a "Termőföldtől az asztalig" stratégiát. A dokumentumok a szándékok szerint a következő évtizedben meghatározzák az Európai Unió természeti sokféleséggel és élelmiszer-termelésre vonatkozó szakpolitikájának fő irányait, és egyben az európai zöld megállapodás, a Green Deal alapvetésének is számítanak. Ezek értelmében 2030-ra a következőket szeretnék elérni:
– a növényvédőszerek használatát felére kell csökkenteni az összmennyiség és a hatóanyagtartalom tekintetében;
– a mezőgazdasági területek 10 százalékán vissza kell állítani a természetes élőhelyeket, a természeti sokféleség megőrzése érdekében – például füves mezsgyék, bokorsávok és méhlegelő kultúrák telepítésével;
– a mezőgazdasági területek legalább 10 százalékát magas biodiverzitású tájelemmé kell visszaállítani;
– a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kell folytatni.
A február 1-én induló Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriuma azt tervezi, hogy a tíz év múlva az intézmény egyike lesz a világ legjobb 100 mezőgazdasági egyetemének, sőt, mint arra olvasónk felhívta a figyelmünket, akár az első 30-ba is bekerülhet. Ugyankkor az agrár- és erdészettudományi egyetemek világranglistájának élvonalában szereplő intézmények mindegyikében zajlik a Magyarországon az elmúlt évtizedekben környezetgazdálkodás néven emlegetett agrár alapképzés.
