Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferense elmondta, a medvék téli nyugalmi időszaka után már március végétől kezdve több, medvével kapcsolatos lakossági bejelentést kaptak a Sajó-völgy, illetve a Heves-Borsodi-dombság területéről.
– Az esetek egy része valós medveészlelésekhez köthető, viszont az esetek többsége nem volt megerősíthető, míg néhány bejelentés egyértelműen téves volt. Utóbbi esetben a bejelentők, borz, illetve kutya lábnyomát tévesztették össze a méreteiben is jóval nagyobb medvetappancsok lenyomatával. Azt gondolnánk, hogy egy medve észlelésének bejelentése szinte „biztosan” medvéhez köthető, de ez nem így van. Több esetben nagytestű kutyát, míg máskor egy rossz állapotban lévő vadetetőt néztek barna medvének. Az utóbbi napokban is láttak medvét Szilvásvárad és Nagyvisnyó közelében. Több helyi lakostól érkezett bejelentés egy kifejlett barna medve megfigyeléséről, ami a településeket kikerülve haladt a Bükk nyugati peremén. Az állat nemére vonatkozóan nincs információnk – számolt be a szakember.
Gombkötő szerint a nagyragadozókkal kapcsolatos esetleges konfliktusok legfőbb forrása, ha a fajok számára alkalmas élőhelyek kiterjedését csökkentik, azok állapotát emberi beavatkozások révén rontják, például a természetes, természetközeli állapotban lévő erdőket nem a tartamosság feltételeinek megfelelően kezelik. A nagyragadozók, ha a természetes élőhelyeik jó állapotban maradnak, a velük való, törvényszerűen bekövetkező konfliktusok száma jelentősen csökkenthető. Ellenkező esetben épp az ember által teremtett nemkívánatos helyzetek lesznek a problémák fő forrásai. A BNPI ezúton is felhívja a lakosság figyelmét a medvékkel történő találkozások esetében alkalmazandó viselkedési szabályokra, amelyek megtalálhatók a szervezet weboldalán.
