Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Rendszeresen jönnek a jobbnál-jobban hangzó, központi számok arról, hogy mennyi a magyar átlagkereset. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jegyzi ezeket a jelentéseket, de a közfoglalkoztatottak, a részmunkaidőben foglalkoztatottak és a legkisebb vállalkozásoknál dolgozók bére nélkül számolt összeg azonban nem fedi a valóságot, valamiért mégis ezt a változatot közli mindig a hivatal. Így lehet, hogy a dolgozók fele minimum 80 ezerrel kevesebbet keres, mint a közölt átlagkereset, erről nemrég ebben a cikkünkben írtunk részleteket.
Az újabb KSH-s jelentést a fentiek fényében érdemes olvasni, így azt, hogy márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél, mindkettő 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A 3,7 százalékos márciusi inflációval számolva a reálkereset 4,8 százalékkal volt magasabb a tavaly márciusinál.
A februári 9,8 százalékoshoz képest 1,1 százalékponttal fékeződött a béremelkedés üteme, mivel az infláció is gyorsult a keresetek reálértékének növekedése 1,7 százalékponttal lassult le 6,5 százalékról. A munkáltatók teljes körét tekintve 9,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, 423 700 forintra.
A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelései miatt, ezt jelentősen meghaladóan, 11,0 százalékkal nőttek.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 397 900 forintra becsülhető, ez 8,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly márciusban – közölte a KSH.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó medián átlagkeresete a munkáltatók teljes körét tekintve 335 400 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,5 százalékkal nőtt tavaly márciushoz mérve.
A teljes munkaidőben alkalmazottak száma – a közfoglalkoztatottak nélkül – 2019 decembere óta először nőtt: márciusban 14 ezerrel, 0,5 százalékkal voltak többen, mint egy évvel azelőtt.
Míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 8,7 százalékos növekedést mutatott tavaly március óta és 289 400 forint volt, a kedvezményekkel együtt számolva 298 100 forintot tett ki és 8,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Az első negyedévben teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 420 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 430 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 279 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 287 600 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,0 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,2 százalékos növekedése mellett - közölte a KSH.
A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 8,5, százalékos növekedéssel 434 100 forint volt. A költségvetésben az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására 393 400 forintot ért el, ami 12,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 391 800 forintra becsülhető, 9,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb 727 000 forint, ami 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 251 200 forint, 0,4 százalékkal nőtt.
A feldolgozóiparban 7,8 százalékkal, átlagosan 439 200 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az építőiparban 9,3 százalékos emelkedéssel 325 300 forintra emelkedett. Az egészségügyben 39 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset 516 300 forintra – derül ki a KSH adataiból.
