Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Nemrég a kormány még emberéletekben mérte a járvány elleni védekezés sikerességét, Orbán Viktor Belgiummal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Hollandiával, Svédországgal és Ausztriával példálózott, ahol lakosságarányosan többen haltak meg koronavírusban – írja a 444.
A cikk szerint a sokkal pusztítóbb második és harmadik hullám azonban rekordhalálozáshoz vezetett, így a korábbi kommunikáció tarthatatlanná vált. A megoldás először az volt, hogy egy ideig nem az elmúlt hetek tendenciáit, hanem az összesített statisztikákat közöltek. Csakhogy később már ez is nagyon rossz képet festett az országról.
Azaz miután a halálozási számok kínossá váltak a kormány számára, egyszerűen ignorálták őket.
Mostanra pedig már több mint 27 ezren haltak meg Magyarországon a járványban, ez pedig olyan, mintha egy év alatt eltűnt volna a térképről egy Jászberény méretű város, vagy ha kivennénk Budapestről az ötödik kerületet.
Az igazság az, hogy nincs még egy ország a világon, ahol lakosságarányosan ennyi covidos halottat regisztráltak volna.
Valaki csak azokat veszi föl, akik közvetlenül a COVID miatt haltak meg, van, aki – mint például Magyarország – mindenkit bekönyvel, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a COVID-tól halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni
– mondta Orbán Viktor január 8-án az állami rádióban, azon a héten, amikor az áldozatok száma átlépte a tízezret. A lap szerint ez valóban így van, és világos, hogy a halottakról szóló kommunikációt a kormány aktuális politikai érdekeihez igazítják. Az Orbán által emlegetett „covidban vagy coviddal” kérdés létező probléma, de nem arról szól, hogy felírjuk-e a fertőzéstől független haláleseteket. Azt azonban mégis érdemes megvizsgálni, mennyire térnek el egymástól az országok nyilvántartásai.
A cikkben vizsgálják, hogy a járvány elején máshol is vitákat váltott ki, számolni kell-e azokat, akik nem közvetlenül a covid miatt, mégsem attól függetlenül haltak meg. Olyan emberekről van szó, akik amúgy sem voltak egészségesek, például tüdőbajokkal, szív- és érrendszeri betegségekkel küzdöttek, vagy cukorbetegek voltak. A fertőzés képes felgyorsítani az állapotromlást, és halálos szövődményekhez vezethet. Az ilyen eseteket egyébként a WHO szerint is számolni kell.
Konkrét, nyilvános definíció híján mégis kérdéses, bekerülnek-e a statisztikába azok, akiknél a covid kísérőbetegségként szerepel.
A lap szerint Tóth G. Csaba a KSH Népességtudományi Kutatóintézetében kiszámolta, hogy a járvány közel 14 ezerrel növelte meg a halottak számát 2020-ban. Nem sokkal később a KSH elnöke már nyolcezres többletről beszélt az MTI-nek, hozzátéve, hogy az EU-ban csak öt országban volt arányaiban kisebb a többlethalálozás, mint Magyarországon.
A kutatóintézeti tanulmányból még az derült ki, hogy a többlethalálozás jóval meghaladja a hivatalos covid-áldozatok számát. A második verzióból pedig már az ellenkezője, amiből az elnök le is vonta azt a következtetést, hogy transzparens a magyar nyilvántartás.
Ez azért lehetséges, mert az elnök a teljes tavalyi évet nézte, benne az első hónapokkal, amikor még egyáltalán nem volt járvány Magyarországon. Nyilván ez jelentősen feljavítja az adatokat.
A KSH elnöke azt is kiemelte, hogy a magyar adat kedvezőbb a németnél, de ez csak úgy jöhetett ki, hogy a magyar adaton elvégzett egy korrekciót, amit a németen nem.