Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Nemrég közöltük, hogy Egri propeller néven álhírfigyelő indult Egerben. A Facebook-oldal beköszönő cikksorozatában azt próbálja bemutatni, hogy mik is azok az álhírek, hogyan lehet azokat felismerni és miként lehet védekezni ellenük. Az álhírek természetét, azok felismerését és arról, hogy mi a különbség egy ál- és egy valódi hír között, a háromrészes sorozat előző írásában részletezték (ezt IDE KATTINTVA lehet elolvasni), aztán az egyik legnagyobb hazai online portál egyik „cikkén” keresztül arra világítottak rá, hogy miként is ismerhetjük fel az álhíreket a gyakorlatban.
A cikksorozat befejező, harmadik részében azt mutatják be, hogy milyen könnyű minket manipulálni az ál- és propagandahírekkel, íme:
Az álhírek gyártása valójában nagyon is könnyű, nem igényel komolyabb erőbefektetést, kivéve, ha például fotókat manipulálunk hozzá, vagy hamis híroldalakat kell létrehoznunk azért, hogy független hírforrásként hivatkozhassunk rá. Az álhírek titka a tömegükben rejlik.
Szó szerint álhírgyárakról kell beszélnünk, amelyek világszerte működnek, és a munkát mindenütt pénzért végzik, nem hivatástudatból. Ezeket a szervezeteket a céltól függően finanszírozzák. Sok álhírgyárat működtetnek például az egyes titkosszolgálatok, a pártok vagy a mögöttük álló háttérszervezetek. De nem csak politikai célból működnek ilyen szervezetek. Sokat a kattintásszám maximalizálása miatt hoznak létre, hogy internetes hirdetési bevételeket generáljanak a saját kamuoldaluk számára.
De most maradjunk az alapvetően politikai célú álhírgyáraknál. Ezek álhíroldalak tucatjait, százait hozzák létre, a cikkeiket és a mémjeiket (mint az előző cikkben példaként említett Origo-fotót, amit átalakítanak, szövegesen kiegészítenek) pedig tömegesen osztják meg kamu Facebook-, és Twitter-profilokon, fizetett kommentelőkön keresztül olyan mennyiségben, hogy egyre több valódi Facebook-felhasználó, saját meggyőződéséből kezdi el megosztani azokat és hivatkozni rá.
Hogy miért? Mert így működik az emberi elme, amelynek három alapvető, a beérkező információk feldolgozásához kapcsolodó tulajdonságát használják fel ellenünk az álhírgyártók.
– Tömeg: Ha sokszor halljuk, látjuk vagy olvassuk ugyanazt az információt, látszólag különböző forrásokból, különféle formákban, akkor hajlamosak vagyunk igaznak feltételezni azt. Plána akkor, ha körülöttünk egyre többen fogadják el ezt az információt igazságként. A kétkedés falát így előbb-utóbb, pusztán a tömeg erejével áttörik.
– Túlterhelés: Mivel minden egyes nap, szó szerint információözönben élünk (hiszen a reggeli keléstől az esti fekvésig a kezünkben a telefonunk), ráadásul az álhírgyártók folyamatosan álhírekkel bombáznak minket, amelyek rendszeresen jönnek szembe egy-egy ártatlannak tűnő Facebook-hozzászólásban, egy idő után feladjuk az ítélkezést. Fáradt, a hétköznapi gondjainktól is terhelt elménk nem akar többé következetesen különbséget tenni az álhír és a valódi hír között. Nincs kedvünk hozzá. Nem hiszünk már abban sem, hogy valaha kiderülhet az igazság.
– Tagadás: Ha egy ember egy adott világnézet szerint él, illetve azon keresztül értelmez minden eseményt a világban, és meghatározott információforrásokból tájékozódik (ezek álhírgyárak is lehetnek, de komoly, megbízható hírforrások is), és találkozik egy olyan hírrel, amely tényeken alapul ugyan, de nem illeszkedik az eddig rendelkezésére álló tudásba és világnézetbe, akkor vita és érvelés helyett az adott személy puszta tagadással fog reagálni. Ezt pedig elősegítik az álhírgyártók, amikor azonnal homlokegyenest ellentétes, vagy bizonyos mértékben eltérő információkat kezdenek el terjeszteni, mint a valódi hírgyártók. Könnyebb a tagadás, ha van kéznél egy álhírünk, amit az "okoskodók" elé tudunk vetni, mint az állítólagos bizonyítékaik cáfolatát.
Az eddigiek alapján meggyőződhettünk arról, hogy mind az álhírek felismerése, mind az álhírekkel szembeni védekezés egyáltalán nem könnyű feladat. Az Egri propeller következő cikksorozatában az Egerben működő nagyobb online portálok és a TV Eger működését fogja kivesézni.
(A fenti írás a nemrég indult Egri propeller - álhír- és propagandafigyelő Facebook-oldalon jelent meg, portálunk az oldal engedélyével közölte azt.)
Elképesztő, hogyan gyárt álhírekből propagandaanyagot a hazai sajtó egy része
Kétes források, félremagyarázás, tudatos uszítás. És ez már a hétköznapjaink részévé vált. Nemrég közöltük, hogy Egri propeller néven álhírfigyelő indult Egerben. A Facebook-oldal beköszönő cikksorozatában azt próbálja bemutatni, hogy mik is azok az álhírek, hogyan lehet azokat felismerni és miként lehet védekezni ellenük.
