Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Újabb mérföldkő a magyar űrkutatásban: az első magyar vonatkozású, tudományos munkára tervezett CubeSat önállóan repül alacsony Föld körüli pályán! Magyar idő szerint 11 óra 27 perckor aktiválódott a mai Szojuz rakétával indított Fregat végfokozat egyik műholdkivetője, amiből a GRBAlpha asztrofizikai kisműhold állt pályára – számolt be a SpaceJunkie.
A műholdat egy magyar-szlovák-japán együttműködés keretében építették meg: az 1U (10x10x10cm) műholdplatformot szlovák cégek bevonásával a Kassai Műszaki Egyetem Repülőmérnöki Karán építették, a gamma-kitörés detektort pedig Budapesten, a ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben szerelték össze a Hirosimai és Nagoya Egyetem szakembereinek részvételével. Hétfőn reggel startolt Bajkonurból egy Szojuz-rakéta fedélzetén, amelyen egy másik magyar kisműhold, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói és oktatói által fejlesztett SMOG-1 is elindult a világűrbe.
A a spacejunkie beszámolója szerint a GRBAlpha-műhold harmincöt perccel a kibocsátás után, 12 óra 02 perckor kezdte leküldeni a jeleit Japán felett, és az ottani rádióamatőrök már sikeresen dekódolták az első telemetriacsomagokat. Európában a csehországi Brnóban van földi állomás, ahonnan csak késő este lehet majd először a GRBAlpha jeleit venni. A GRBAlphától körülbelül 12 perccel később vált le Fregat fokozatról az olasz Unitisat-7 szatelit, benne még a SMOG-1 zsebműholddal. A várható kibocsátás 24 órán belül lesz.
Az MTI-beszámoló szerint a GRBAlpha nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB: gamma-ray burst). Ha a benne elhelyezett több tíz dekagramm tömegű, a méretéhez képest igen nehéz gammasugárzás-detektor jól vizsgázik a bevetésen, később az egész Földet körülvevő hálózatot hozhatnak létre műholdakra - akár kereskedelmi műholdflották sok száz tagjára is - telepítve azt. Az így kialakítandó kiterjedt műholdhálózat egy gamma-villanás érzékelésre alkalmas, földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet a gamma-kitörések forrását.
A gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése máig lázban tartja a tudományos közönséget. A nanoműholdakból tervezett hálózattal a gravitációs hullámokat kibocsájtó, összeolvadó neutroncsillagok pontos helyzetét is meg lehet majd határozni, mivel ezek is bocsátanak ki gamma-kitörést.
