Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
A munkavállaló védettségi igazolását a munkáltató csak bizonyos, tehát kizárólag munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési céllal kérheti. Ráadásul kockázatelemzést is kell végeznie arra vonatkozóan, hogy ez a munkakörre tekintettel szükséges és arányos intézkedés-e – nyilatkozta az InfoRádiónak Markóczy Réka ügyvédjelölt, hozzátéve: a munkáltatónak a felmérést munkakörönként vagy foglalkoztatotti személyi körönként kell elvégeznie.
Utalt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nemrégiben kiadott iránymutatására is, amelyben példaként hozzák fel, hogy mondjuk távmunka esetében nem lehet indokolt a védettségi igazolás elkérése, ellenben ha a munkakör a Covid-osztályok műszereinek a javítását foglalja magában, már indokolt lehet a lépés (hiszen ez alapján tudja a munkáltató megszervezni a munkát).
A fentiek alapján tehát a munkáltató az észszerűség határán belül különbséget tehet védett és nem védett munkavállaló között, például munkaszervezési céllal, ha ez a kockázatelemzés alapján szükséges és arányos intézkedésnek minősül
– ismételte meg Markóczy Réka.
Hangsúlyozta azt is, hogy a munkáltató az igazolásnak legfeljebb a bemutatását várhatja el, és nem készíthet arról másolatot, miután az már nem lenne egy arányos intézkedés.
Weidinger Péter ügyvéd mindehhez kiegészítésként hozzátette:
a különbségtétellel óvatosnak kell lenni, hiszen ha a munkáltató megkülönböztetés tesz a munkavállalói között, az könnyen diszkriminációhoz, esetleg annak gyanújához vezethet.
Ez már csak azért is fontos, mert az egyenlő bánásmódról szóló törvény számos olyan körülményt is meghatároz, amelyek esetén diszkriminációról lehet beszélni, és ezek között szerepel az egészségügyi állapotot is.
Hogyha a munkáltató mondjuk csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező munkavállalók részére biztosít többletjuttatásokat, vagy csak a védett munkavállalók fizetését emeli meg, ott mondjuk teljesen egyértelmű és közvetlenen hátrányos megkülönböztetésről, azaz diszkriminációról beszélünk
– hívta fel a figyelmet a jogász.
(Indexfotó: Róka László / MTI)