Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak - jelentette be a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.
Schanda Tamás a szakmai rendezvényen felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Mint mondta, akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy öt éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására.
"Az elmúlt időszakban azonban különböző szervezetek keresték fel a tárcánkat, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak velünk. Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot" - jelentette be a rendezvényen részt vevő pedagógusok előtt Schanda Tamás.
Sok középiskolás diák fellélegezhetett az átgondolatlan kormányzati terv felfüggesztése miatt. Az ugyan elegendhetetlen, hogy az egyetemisták és a főiskolások már használható nyelvtudással érkezzenek a felsőoktatásba (főleg azért, mert sokuk a tanulmányaik végeztéig sem szerez nyelvvizsgát, így nem kapja meg diplomáját), csakhogy a magyar középiskolákban, kizárólag állami oktatás keretei között szinte lehetetlen ilyen tudásra szert tenni. Kevés a nyelvtanár, akik ráadásul nem is keresnek jól, jelentős részük motiválatlan vagy nem eléggé felkészült. Arról nem is beszélve, hogy az állami iskolák többségéből hiányoznak a nyelvi laborok, vagyis a hatékony nyelvtanítás technikai feltételei. Ráadásul arányaiban kevés a nyelvórák száma a tantervben és keveseknek van lehetősége külföldi nyelvtanulásra.
Akik nyelvvizsgát szereznek már a felsőoktatási felvételi előtt, zömében fizetett magántanároktól, nyelvtanfolyamokon kapják meg az ehhez szükséges tudást. Ezek azonban sok pénzbe kerülnek, így nagyon sok család nem engedheti meg magának a gyerekek taníttatását. Ha 2020-tól kötelező lett volna a nyelvvizsga, nagyon sok diák elbúcsúzhatott volna az egyetemi reményektől. Olyanok is, akik az egri Eszterházy Károly Egyetemre készültek.
Hozzá kell tenni azonban, hogy így is lesznek olyan egyetemi, főiskolai szakok (például nyelvi vagy egyes gazdasági szakok), ahová így is előfeltétel lesz a nyelvvizsga. Ami pedig teljesen érthető.
