Motoros tragédia Sirok és Egerbakta között: háromgyerekes apa vesztette életét – Megrázó VIDEÓ a helyszínről
A rabszolgatörvényként elhíresült, elfogadásakor komoly tiltakozást kiváltó 2018. évi CXVI. törvény két sarkalatos pontját érinti az Alkotmánybíróság (AB) pénteki döntése, amelyet Szabó Tímea (Párbeszéd) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) beadványában hozott – számolt be a 444.hu.
Az AB megállapította, hogy a parlament
nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljes körűen érvényesüljenek.
Vagyis ha egy üzemben a szakszervezet többletjogokat, juttatásokat járt ki a munkáltatóknak azért, hogy kollektív szerződésben fogadják el a harminchat hónapos munkaidőkeretet, akkor azok a többletjogok és juttatások akkor is járnak a dolgozóknak, ha közben a cég felmondja a kollektív szerződést. Az Alkotmánybíróság szerint az erre vonatkozó garanciákat be kell építeni a szabályozásba.
Ugyanakkor a testület nem látott okot arra, hogy magát a törvényt vagy annak egyes pontjait is megsemmisítse, mert szerintük a mostani szabály alapján sem rúghatnak ki senkit pusztán azért, mert nem hajlandó az önkéntes túlmunkáról megállapodni a munkáltatójával.
A másik pontban az AB azt mondta ki, akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás. Ha ez nem így lenne, a munkáltató például egy harminchat hónapos munkaidőkeret esetén három éven belül akár hónapokon keresztül is aránytalanul sok munkára kötelezhetné a dolgozókat.
Az AB határozatának értelmében július végéig kell módosítania a Munka Törvénykönyvét a parlamantnek.
(Indexfotó: Szigetváry Zolt / MTI)
