2024. február 24., Szökonap

Mindenki ügye

#zöldfül

Magyarország nem kér a szélenergiából? Közel tíz éve nem épült nálunk erőmű, amely ezt használná ki

2019.11.30. 00:00

A jelenlegi szabályozás miatt szinte alig lehet valahol szélturbinát felállítani az országban.

 

"Szélenergia a 21. században – és Magyarországon" címmel tette közzé friss elemzését az Enegriaklub, amely a témában online konferenciát is rendezett. Az erről besámoló thevip.hu szerint az elhangzottak alapján hazánkban szinte sehol sem lehet szélerőművet építeni, pedig a szélviszonyok a Kárpát-medencében is kedvezőek.

 

Munkácsy Béla, a szakpolitikai intézet és módszertani központ szakembere elmondta:

 

Drámai változásra van szükség, vagy rövid időn belül bekövetkezik az összeomlás. Az egyik legfontosabb oka az energiagazdálokásunk. A tudatosság rendkívül alacsony, és az oktatással van a fő baj, mert csak az elméleti tudásra koncentrál. Eddig nem is volt fenntartható energiára irányuló képzés Magyarországon, jövő szeptembertől az ELTE TTK-án indul az első ilyen.

 

A szakember úgy látja, a társadalomtudományok bevonására nagy szükség lesz, mert nagyon rossz irányba tartunk. A szélerőművekkel kapcsolatban bemutatta: a közvetlen közelükben lehet mezőgazdasági, erdőgazdálkodási tevékenységet is folytatni, majd érzékeltette az atomhulladékok elhelyezésének őrületes költségeit.

 

Kedvezőek lennének a szélviszonyok itthon, de nem épül erőmű

 

Magyar László környezettudós arról beszélt, hogy miközben az atomenergia globális kapacitása stagnál, a 21. században intenzíven nő az áramtermelésben a szél- és napenergia szerepe. "Globálisan még mindig a szén dominál, de csökken a növekedése. Az új áramtermelő kapacitások 70 százaléka megújuló forrásokból történik, ennek 90 százalékát adják a nap- és szélerőművek" – magyarázta.

 

Előadásából kiderült, hazánkban 150 méteres magasságban átlagosan 7-8 méter/szekundumos szél fúj, a szélerőművek induló sebessége pedig 4-5 méter/szekundum. A szélben rejlő potencálunk pedig csak 10-20 százalákkal kisebb, mint Lengyelország és Németország északi területié. Elmondta azt is, hogy Románia tízszer annyira használja ki a szélben rejlő lehetőségeket, pedig a szélviszonyai erre kevésbé alkalmasak.

 

Fotók: pixabay.com 

 

Szélerőműveink jó kihasználtásággal is működnek, még jobbal, mint a németországiak, ugyankkor 2011 óta mégsem épült új erőmű itthon, és nincs is tervben. Pedig a téli félévben hatékony kiegészítést nyújthatna a napenergiának, és minél több lábon áll egy energiarendszer, annál stabilabb. Ráadásul a telepítési költség 40 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben.

 

Milyen messze lehet a lakott területtől a szélturbina?

 

Soha Tamás geográfus arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban a településektől számítva 12 kilométeren belül nem szabad nem háztartási célú szélerőművet építeni.

 

Nem találjuk az okát. Az indok többek között az, hogy nem tájba illő egy ilyen építmény. Kétségtelenül lehet negatív megjelenése, de nem lehetetlen tájbaillően megalkotni

 

– mondta.

 

A földrajztudós térképeken érzékeltette, hogy a 12 kilométeres tiltás alapján Magyarországon szinte sehol nem lehet szélerőműveket építeni. "Európában általánosan 500 méter ez a távolság, így nehezen magyarázható bármivel a 12 kilométeres korlátozás" – folytatta. Megemlítette Nagy-Britannia példáját is, ahol nincs ilyen szabályozás, a helyi lakosságot kérdezik meg az adott szélerőműről. "Ha itthon 1000 méterben határoznák meg ezt a távolságot, akkor is bőven maradnának szabad területek, a természetvédelmi vidékeket sem kellene érinteni" – fogalmazott.

 

Az online konferenciát követően az Energiaklub sajtóközleményt adott ki, amelyben pontokba szedte a legfontosabb megállapításait. Többek között azt hangsúlyozzák, hogy ugyan a szélenergia esetében is számolni kell a környezet terhelésével, de ez gondos tervezéssel egy elfogadható szint alá szorítható. Mint írják, Magyarországon az új szélturbinák telepítését nem a természeti törvényszerűségek, vagy a technológiai korlátok, hanem a jogszabályok teszik lehetetlenné. Továbbá arra is rámutatnak, hogy az üzemeltetők tapasztalata alapján a szélturbinák hazánkban gazdaságosan üzemeltethetők.

 

Emellett azt is kiemelik, hogy a szélenergia hazai térnyerése jelentősen csökkentené az ország energiaimportját, kiszolgáltatottságát, ráadásul az adófizetők számára nem jelentene olyan mértékű anyagi terhet, mint a paksi atomerőmű bővítésének várhatóan 10 000-20 000 milliárd forintos végső költsége.

 

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló