Felnémetiek, ebből nem lesz elszakadás!

Az utóbbi hetekben elcsendesülni látszik a felnémeti hajléktalanszálló ügye. Abban az esetben, ha a Felnémeti Lokálpatrióta Egyesület (FELOPA) és a velük közösen dolgozó szakemberek éppen azon ügyködnek, hogy számolgatják, menyiből gazdálkodhatna egy önálló Felnémet, akkor van egy jó és egy rossz hírünk számukra. A jó az, hogy az alább látható, szerintünk alapos kutatást ők is átböngészhetik. A rossz számukra pedig az, hogy el kell keserítsük a különválásról álmodozókat: úgy tűnik, nem álltnak össze azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik egy önálló felnémeti önkormányzat gazdaságos működését. Számításaink szerint az elszakadás esetén akkora lenne az éves büdzsé hiánya, hogy minden felnémeti polgárnak évi 42.000 forintot kellene önként és dalolva befizetni a közösbe, hogy a település 0-ra jöjjön ki. És ez csak az alsó határ.

A lentebb található hosszú elemzést – amely végén ott látható a részletes költségvetési kalkulációnk is – csak azoknak ajánljuk, akik valóban meg szeretnék érteni a jogszabályi környezetet és az ebből fakadó kötelezettségeket. Akik kedvet kapnak a törvényszövegek átnyálazására, könnyen rájöhetnek, hogy nem Eger önkormányzata a legnagyobb akadály, hanem az érvényben lévő jogszabályok, hiszen az, aki kicsit jobban elmerül az önkormányzati törvényben, rájön, hogy a jogalkotó szándékosan állíthatott a kiválni szándékozó települések elé szinte teljesíthetetlen kritériumokat. Akinek nincs kedve végigolvasni a lenti rengeteget, annak csak annyit mondanánk, hogy évente több mint 200 millió forint hiányzik ahhoz, hogy az önálló Felnémet önkormányzata össze tudjon hozni egy egyensúlyban lévő költségvetést. Így az elmérgesedett helyzet békés rendezése érdekében a társadalmi konszenzus megteremtését, higgadt szakmai tárgyalásokat, megértést, aktív polgári részvételt illetve józanságot javaslunk mindenkinek. Hiszen ideje lenne belátni: ez a hajó úgy úszott el, hogy el sem indult.

ÍME, AZ ELEMZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZET:

Jogi szabályozás

Főbb jogszabályok:

– Magyarország Alaptörvénye

– Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

– A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról2013. évi CCXXXVIII. törvény

– A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

Felnémet a Mötv. 98. § pontjaiban foglalt kritériumoknak több ponton sem felel meg. Ugyan a területszervezési eljárásról szóló kormányrendelet Felnémetre vonatkozóan az elkülönült településrészt az alábbiak szerint definiálja; „a település más lakott településrészeivel – a lakott területek földrajzi (domborzati), térbeni, építészeti elkülönültsége alapján – egybe nem tartozó lakott településrész”, azonban a Mötv. földrajzilag és építészetileg elkülönültséget szabja meg feltételként. Így – a földrajzi szemlélettel azonosan – Felnémet nem tekinthető elkülönült városrésznek.

A törvény rendelkezik arról, hogy a közösségnek képesnek kell lennie „a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására, a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult”. A lentebb látható, a lehetőségekhez képest a legpontosabban elkészült költségvetés megállapítja, hogy a nagyon magas arányú költségvetési hiány nem támasztja alá a fenti kritériumokat. A költségvetési hiányt újabb adók bevezetésével, meglévőek emelésével és a közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának csökkentésével sem tudná kellő mértékben realizálni egy önálló Felnémet.

A már idézett törvény rendelkezik arról, hogy a helyi népszavazást a település teljes közigazgatási területére kell kitűzni. A kezdeményezést felvető civil szervezet lakossági tájékoztatásával ellentétben megállapításunk szerint (melyet az Egri Törvényszék és a Heves Megyei Kormányhivatal is megerősített) „A Mötv. 98. (1) bekezdésben az a rendelkezés, mely szerint „a helyi népszavazást a település teljes közigazgatási területére kell kitűzni” azt jelenti, hogy Eger Megyei Jogú Város jelenlegi teljes területére kellene kitűzni a népszavazást, amin Eger összes választópolgára részt vehetne”. A népszavazás kezdeményezéséhez az összes egri választópolgár legalább 10 százalékának kellene a támogató aláírása. Ezt a mértéket az önkormányzat magasabban is megállapíthatja, legfeljebb 25 százalékig emelheti a küszöböt. A népszavazás érvényességének feltétele, hogy az összes választópolgár több mint fele részt vegyen és érvényesen szavazzon. [2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. 59. §]. „Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2011.(VI.30) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról az alábbiak szerint rendelkezik: 37.§ (1) A közgyűlés helyi népszavazást köteles kiírni, ha azt a választópolgárok 20 %-a a polgármesternél kezdeményezi.” Eger estén a 2014-es Önkormányzati választáson bejegyzett 45 039 választópolgárból 9 008 választópolgárnak kellene kezdeményeznie, hogy a népszavazás kötelezően kiírásra kerüljön.

A törvény külön paragrafusba sorolja a településegyesítés megszüntetését, ám rendelkezik arról, hogy feltételei azonosak az önálló községgé válás feltételeivel. A településegyesítés megszüntetését csak olyan település kezdeményezheti, mely 1950 után egyesítve lett más településsel. „A Mötv. azonos szabályokat tartalmaz arra az esetre, amikor az önállóvá válni szándékozó településrész korábban soha nem volt önálló, és arra az esetre, amikor az önállóvá válni szándékozó településrész korábban önálló volt. Az utóbbi esetben semmilyen könnyített eljárás nincs.”

A törvény rendelkezik arról, hogy „Az új község alakításának további feltétele, hogy az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, és infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, valamint a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással látja el”. A területszervezésről szóló kormányrendelet pedig kimondja, hogy: „az elkülönült településrész lakosságszámának növekedése, valamint az infrastrukturális ellátottság vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal érintett főosztálya (a továbbiakban: KSH) által kiállított igazolással tanúsítja”. A KSH szóbeli és írásbeli tájékoztatása alapján a hivatal nem rendelkezik hatáskörrel és nincs birtokában olyan adat, amely lehetővé tenné, hogy városrészek tízéves lakosságszám-változást hitelesen igazolja. Javaslatukra az egri okmányirodát kerestem meg, aki szintén nem tud településrészi lakosságszámot adni 10 évre visszamenőlegesen. Ezért eléggé úgy tűnik, hogy Eger önkormányzata az illetékes területfejlesztéssel és népesség-nyilvántartással foglalkozó irodája tudja ezt hitelt érdemlően igazolni. Előzetes számítások szerint azonban az országos infrastrukturális szintet eléri Felnémet városrész, viszont a kezdeményezés benyújtásától számítottan tíz évre visszamenőlegesen folyamatosan növekvő népesség kritériumának nem felel meg. A községi önkormányzati feladatoknak az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással történő ellátását a Magyar Államkincstár területi szerve által kiállított igazolással tanúsítja, ám ez az igazolás tájékoztatásom lezárásáig nem érkezett meg.

A törvény rendelkezik arról is, hogy „Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés, város esetében a községalakítással érintett településrész lakossági fóruma (a továbbiakban együtt: falugyűlés) legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből vagy más választópolgárokból.” A lakossági fórum rendjét az egri önkormányzat szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A legutóbbi lakossági fórumon előkészítő bizottság nem alakult, létszámkritérium tv. szerint nincs.

A Heves Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatása szerint az eljárás menete a következő: „Az érintett településrész lakossági fóruma legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ. Az előkészítő bizottság a területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (Xl.16.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 7.-a szerinti írásos tájékoztatót készít a választópolgárok számára, amit a 8. szerint a népszavazást megelőzően ismertet a választópolgárokkal. Ezt követően 30 napon belül kezdeményezhetik a népszavazással kapcsolatos aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Érvényes és eredményes helyi népszavazást követően a polgármester január 31-ig nyújthatja be a kezdeményezést a kormányhivatalhoz, amely azt február 15-ig küldi meg a miniszternek [Korm. rendelet 2. és 6. (4) bek.] A miniszter a kezdeményezést június 30-ig továbbítja a köztársasági elnökhöz, aki december 31-ig dönt. E döntés közzétételétől számított 30 napon belül ez előkészítő bizottság településrészi önkormányzattá alakul át. A településrész önállóvá válása ténylegesen a soron következő önkormányzati választások napjától következne be.”

Az önkormányzatok között a vagyonmegosztást illetően a Mötv. csak annyit mond, hogy arról 6 hónapon belül az érintett önkormányzatok állapodnak meg. Megállapodás hiányában az önkormányzati vagyont lakosságarányosan kell megosztani. (Felnémet lakossága Eger lakosságában 8,618 százalékot tesz ki). A „klasszikus” vagyonmegosztás szerint a materiális javak infrastrukturális elemeinek átadása megoldható (a tervezett hajléktalanszálló kivételével). Az egri helyhatóság költségvetéséből viszont lakosságarányosan átvenni pénzeszközt a kiválni akaró „önkormányzat” – Eger költségvetési hiánya miatt – nem tud, tekintettel arra, hogy 1.455.591.000 Ft költségvetési hiány nagy részét az egri önkormányzat költségvetési szerveinek pénzmaradványa, így a város finanszírozásának biztonsága illetve a maradvány egri költségvetési szervek maradványai, így annak csak negatív (hiányt) pénzeszközeit tudja átvenni az adott önkormányzat, ami pedig szintén az önálló önkormányzati jogok gyakorlásának életképtelenségét támasztja alá.

A Korm. rendelet 7. (1) bek. b) pontja szerint az előkészítő bizottságnak az új község területére, határvonalára vonatkozóan is javaslatot kell tennie. A határvonalat célszerű úgy meghúzni, hogy az elszakadni nem kívánó rész Egernél maradjon. Az új község területéről az érintett önkormányzatok állapodnak meg, ennek hiányában a bíróság dönt. A megállapodásban vagy bírósági döntésben rögzített határokat később az önkormányzat „rendelet útján” már nem módosíthatja. A korábbi szabályozással ellentétben a határról is lehet népszavazást tartani, ugyanazokkal a feltételekkel mint ami a településegyesítés megszüntetésénél érvényes. Az előkészítő bizottság javaslatát nem feltétlenül alapozza meg a településegyesítéskor érvényes határ. A határ megállapításánál szempont ugyanakkor az is, hogy településeket nem vághat ketté, az elszakítani kívánt területen lévő vagyoni elemek elvesztése nem veszélyeztetheti Eger költségvetési egyensúlyát és a közfeladatok ellátásában. Ugyanakkor a bírói gyakorlat figyelembe veszi, hogy az elszakadó településrész területi igényén lévő vagyoni elemek létrejöttek volna-e akkor, ha az elszakadni kívánó településrész akkor is önálló lett volna, amikor az a beruházás létrejött. Így az 1961-es Felnémeti határok visszaállítása nem lehetséges, csak a mostani településrész határ.

Néhány objektív feltételt tartalmaz a Mötv. 98. (1 )-(2) bekezdése, de arról nem rendelkezik, hogy milyen okai (indokai) lehetnek az önállósodásnak. Az okok tehát sokfélék lehetnek, a törvény nem szól arról, hogy melyek az „elfogadható” érvek. Más településnél két vezető ok fordul elő; egyrészt az állampárti idők erőltetett és szakmaiatlan településegyesítései, határrendezései, átcsatolásai, mely kulturálisan, morfológiailag, földrajzilag, építészetileg és közlekedési szempontból sem voltak kapcsolatban egymással. Másrészt pedig, hogy az adott településrészen sokkal nagyobb bevétel termelődött meg a település számára, mint amennyit a településrészre fejlesztésként fordítottak. Itt az ok egy hajléktalanszálló megépítése, amely önmagában nem lehet tárgya a településegyesítés megszűntetésének, illetve a rendszerváltás óta Felnémet városrészben történt fejlesztések az országos átlagon felüli, illetve az egy főre jutó beruházások értéke más egri településrésznél is magasabbak. Még akkor is, ha vannak olyanok, akik ennek az ellenkezőjét akarják elhitetni a helyiekkel.

A legkisebb, amiben változna a település élete az az, hogy jogilag községgé válna (falu jogilag nincs), tehát egy kiszemelt épületre majd fölkerül a „Községháza” felirat. Jogilag ez nem nagy különbség, hiszen a jogszabály nem tesz különbséget község és város közt, hisz önkormányzatokról beszél, amely mindkettőnek adott. Csak a fővárosi, a megyei, és a megyei jogú városok önkormányzatai részesülnek hol pozitív, hol negatív megkülönböztetésben. A települési önkormányzatokat inkább adóerő-képességük, lakosságszámuk alapján diszkriminálják szintén pozitív, ill. negatív irányban. Egy települési önkormányzatot a saját erőforrásaik tesznek erőssé/gyengévé. Szakmán belül ezt helyi-helyzeti energiák kettősként vizsgáljuk. A helyi energiák a rendelkezésre álló bárminemű erőforrás, a helyzeti energiák pedig a település földrajzi fekvéséből származó energiák. Ez egy kertvárosias környezetnél igencsak furcsa kérdés, hiszen nem rendelkezik semmilyen gazdasági potenciállal, amely kiemelné a környezetéből, csúnyán szólva Felnémet érdeke, hogy Egerre legyen „tapasztva”, hisz az itt élők döntő többsége Egerben dolgozik, ott vesz igénybe szolgáltatásokat, keresi meg a jövedelmét és költi el. Felnémet még az Egerben megtermelt jövedelem elköltésének képességére, a megszerzett jövedelmek megkötésére sem képes.

„Klasszikus” vagyonmegosztásnál feltételezhető, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata minden Felnémeten (jelenlegi városrészi határ) található vagyonát átadja. Ezek képezik az önkormányzati vagyont, amelyből a település kötelező közfeladatait elvileg el fogja látni. Az átadott intézményi infrastruktúra több helyen nem biztosított, így első körben ezt vásárlással kellene a létrejövő önkormányzatnak megoldania. A költségvetésben a fontosabb szervek és azok bevétel/kiadások magyarázatai:

– Óvoda: Kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. Bölcsőde létesítése, fenntartása nem, viszont a gyermekek napközbeni elhelyezése (közfeladat ellátási szerződés Egerrel) szintén kötelező. Az óvoda intézményi és személyi feltételei biztosítva vannak (6 csoportos Bervavölgyi Óvoda). Finanszírozást tekintve az állam óvodafenntartást támogatja, illetve címkézett támogatást nyújt az óvodapedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítők bértámogatására ill. az óvodapedagógusok minősítéséből származó többletköltségekre. Más közfeladatok finanszírozásához képest az óvodára adott támogatások összege elégségesek, kvázi jól támogatott feladat. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 10%]

– Iskola: Fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Állam). Az Önkormányzatoknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglalt kötelezettsége az üzemeltetés. (Rezsi, üzemeltető személyzet bére, járulékai, azzal összefüggő dologi kiadások.) Intézményi és személyi feltételek adottak, annak fenntartói finanszírozása az önkormányzatot nem terheli (Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium 2 évfolyamos általános iskolai és 2 évfolyamos 5 éves gimnáziumi képzés.) Üzemeltetésre állami támogatás nagyon csekély, a bevételt meghaladó kiadások összegét az önkormányzatnak kell állnia, ami jelentős veszélyt jelent egy „felnémeti költségvetésre”. A szakmával egyetértve: az intézmény hiányos üzemeltetési finanszírozása veszélyezteti az intézmény normális tervszerű működését. A legnagyobb problémát az épület állagmegóvása és a hamarosan esedékessé váló nagyfelújítások (pl.: tetőszerkezet) jelentenék. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 65%]

– Alapfokú egészségügyi ellátás: Kötelező önkormányzati feladat, amely négy részből áll: háziorvosi ellátás (gyermek, felnőtt), iskolaorvosi ellátás (általában a háziorvossal megoldott), védőnői szolgálat és fogorvosi ellátás.
A finanszírozással kapcsolatban nem merülnek föl problémák, hiszen az államháztartáson belülről, az OEP-en keresztül finanszírozott. Itt szintén nem kötelező magának a települési önkormányzatnak ezt a feladatot megszerveznie, hanem közfeladat ellátási szerződéssel kihelyezheti arra vállalkozó vállalkozásoknak. Egerben minden alapfokú orvosi ellátás ki van szervezve, az OEP finanszíroz TAJ-kártyák száma alapján. Természetesen a település hozzájárulhat a magasabb színvonal biztosítása érdekében (rezsi, felújítás, pénzbeli támogatás stb.) Felnémeten hiányzik a fogorvosi ellátás, amelyet (sokszor kistérséggel megszervezett) közigazgatási határon belül kell biztosítani. Ennek intézményi, tárgyi és személyi feltételei nem biztosítottak, így a vagyonmegosztás során a tárgyi, de saját forrásból az intézményi feltételeket, valamint közfeladat ellátási szerződéssel a személyi feltételeket is meg kell teremteni. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 70%] 

– Tömegközlekedés: Kötelezően megszervezendő feladat. A helyi járat az elválással megszűnik, helyközi lép a helyébe. Aki lemaradt volna az izgalmas fejleményekről, az Agria Volán Zrt. beleolvadt a Középkelet-magarországi Közlekedési Központ Zrt.-be, így most annak csak Egri Területi Igazgatósága van. Bármennyire is szeretnénk könnyen választ kapni arra, mi hogy változik, sajnos ez sem megy könnyen. A helyközi közlekedést már a közlekedésért felelős minisztérium Közlekedéstudományi Intézete szervezi és rendeli meg. A szakmával egyetértve a településrész megközelíthetőségét csak a Szarvaskői úton átmenő, és ott két helyen megálló illetve az ezt kiegészítő településre is bemenő kis sűrűségű helyközi buszmenetrend biztosítaná. A járatsűrűség meghatározásánál a helyi sajátosságokat ritkán veszik figyelembe, ez intézeti hatáskör. A sűrűbb menetrend megállapodás és a közfeladatot ellátó szervnek nyújtandó támogatás függvénye. A helyközi menetrend mindenképpen súlyos hátrányt okozna a településen, különös tekintettel az országosan is rangos gimnázium megközelíthetősége és a majdnem teljes egészében Egerben dolgozók és oda ingázni vágyók Egerbe jutása tekintetében. [A lakosságra nézve a szolgáltatás csökkenésének kockázati mutatója százalékban: 100%]

– Köztemető: Kötelező közfeladat. Felnémetnek van már temetője, de törvény szerint (1999. évi XLIII. törvény) vagy külön köztemetőt köteles fenntartani az önkormányzat, vagy gazdálkodó szervvel, vagy egyházzal közösen meg kell szerveznie úgy, hogy min. 51 százalékban annak önkormányzati tulajdonban kell lennie. Mindezt közigazgatási határon belül. Szakfeladatok településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadásai figyelembevételével támogatás igényelhető, mely támogatás összege legalább 100.000 forint. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak, vagy a feladatot ellátják, és a fenti szakfeladatokon nettó működési kiadásuk a kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100.000 forintot, a nettó kiadásuk 90 százalékának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100.000 forintra jogosultak. Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi: 10.001 fő alatti település: 69 Ft/m2. A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP 1616 „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 70%]

– Útfenntartás: Kötelező közfeladat. Összességében jó minőségű úthálózata van Felnémetnek kisebb hibákkal. Eger fenntartásában 1990 óta az összes burkolt és burkolatlan út új burkolatot kapott, és nagyarányú járdaépítés valósult meg. Szakfeladatok alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével támogatásra jogosult: 10.001 fő alatti település esetén: 227.000 Ft/km. A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP 1390 „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni. Szerencsés felnémet, hogy az Egri (25.302), a Tárkányi (2505), a Szarvaskői (25.302), és a Bervai (25.103) út a Magyar Közút fenntartásában van így abból se támogatási bevétele, sem kiadásai nem keletkeznek. Cserébe az állapota is a Közúttól függ. Az utak jelenlegi minőségét a jelenlegi támogatások és pénzügyi mérleg alapján nem tudná biztosítani a település. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 60%]

– Közvilágítás: Kötelező közfeladat. Szakfeladatok alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével támogatás van: 10 001 fő alatti település esetében 320 000 Ft/km. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2013. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP) 1058 „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni. Fenntartása kismértékben de veszélybe kerülhet a finanszírozás miatt. (Felnémet közvilágítási szabadvezeték hossza 21.911 m és közvilágítási földkábel hossza 3.407 m.) [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 65%]

– Önkormányzati Hivatal: Kötelező önkormányzati feladat. Önálló önkormányzati hivatal fenntartását feltételezzük. Tekintettel arra, hogy Felnémeten még részönkormányzat sem működik, így sem az intézményi, sem a tárgyi, sem a személyi feltételei nem biztosítottak. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.  FAJLAGOS ÖSSZEG: 4.580.000 forint/fő (3.600.000 forint/fő bér és szociális hozzájárulás adó + 980.000 forint dologi kiadás) Finanszírozás a nettó finanszírozás keretében a beszámítással csökkentett összeg 1/12-ed része havonta. A számított alaplétszám a törvényben meghatározott képlet alapján határozható meg. Az elismert hivatali létszám nem jelent létszámkorlátot, sőt az elismert hivatali létszám a települések nagy részében soha nem képes ellátni a települési önkormányzati feladatot. Az elszakadással hivatal állami támogatása veszélybe kerül, hiszen a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény kiegészítő szabályai rendelkeznek a beszámítás mértékéről, amely ezen támogatás összegét sávosan csökkenti az egy főre jutó adóerő-képesség. Szakmával egyetértve a településnek beszámítás nélkül járó támogatás összegének jelentős része elvonásra kerülne (85%), és szintén törvényi rendelkezés alapján az iparűzési adó bevételének terhére is csak a szociális támogatások kifizetése után fennmaradó összegből lehet ráfordítani. A hivatal fenntartása fokozottan súlyos terhet jelent egy „felnémeti költségvetésre”, nem tartjuk valószínűleg, hogy az önkormányzat bevételeiből oly mértékben lehetne finanszírozni a hivatalt, mely az színvonalcsökkentés nélkül járna. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 100%]

– A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok: Nagy zöldfelületeket és külterületet kell fenntartani Felnémeten. A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG: 22.300 forint/hektár. A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által a Magyar Közigazgatási Határadatbázisban (a továbbiakban: FÖMI határadatbázis) nyilvántartott 2013. december 31-ei állapotnak megfelelő adatokat kell figyelembe venni. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 50%]

– Kulturális feladatok: Kötelező feladat, a támogatás 1.140 ft/fő. Nagy részét a könyvtár fenntartása viszi el. A könyvtár üzemeltetését kétféleképpen tudja megoldani: önálló önkormányzati könyvtárként működteti, ami a könyvállomány beszerzésének költsége is az önkormányzaté, vagy megyei könyvtár kihelyezett könyvtáraként működik, ahol a könyvállományt a megyei könyvtár biztosítja. (A költségvetésben utóbbival számoltam.) [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 35%]

– Egyéb önkormányzati feladatok támogatása: FAJLAGOS ÖSSZEG: 2.700 forint/fő, de 1.000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 20.000 forintot, településenként legalább 5. 000.000 forint, egyéb településenként legalább 3.000.000 forint. A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes – az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített – feladatok ellátására. E mellékletben az adóerő-képesség a 2014. II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi iparűzési adóalap 1,4 százalékát jelenti. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a kiegészítő szabályok 1. c) alpontja tartalmazza. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 20%]

– Szociális feladatok: Ez is kötelező önkormányzati feladat. A családsegítés, házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés és a gyermekjóléti feladatok intézményi feltételei biztosítva lehetnek a most is működő gyermekjóléti intézmény épületében. Tárgyi eszközök hiányosan állnának rendelkezésre, mely súlyosan veszélyezteti a feladatellátást. Az állami támogatások összege sokkal alacsonyabbak, mint a tényleges kiadások, ezért kvázi alulfinanszírozott a feladat. Minden bizonnyal ide lehet venni a közmunkaprogramot és az önkormányzati szociális segélyeket is, melyben a közmunkaprogramot az államnak, a segélyeket az önkormányzatnak kell finanszíroznia, mivel a HIPA-t elsődlegesen ebből ki kell fizetni. [Felnémetre nézve a költségvetést veszélyeztető kockázati mutató százalékban: 80%]

– Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása:

FAJLAGOS ÖSSZEG: 2.550 forint/külterületi lakos

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatoknak a 2014. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.

– Üdülőhelyi feladatok támogatása:

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1,55 forint/idegenforgalmi adóforint

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatnak az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2013. évi tény adatai alapján. Késedelmi pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás.

A jogi szabályozás nem bonyolult, jól emészthető viszont sok jogesetet nem tisztáz. A költségvetés 600.000 Ft idegenforgalmi adóval számol melyet e támogatás másfélszeresére növeli az ebből származó bevételt.

– Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása:

FAJLAGOS ÖSSZEG: 100 forint/m3

A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján, a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. A támogatást a települési önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján, a kiegészítő szabályok 2. a)-b) alpontjai szerint igénylik, és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév utolsó hónapjában történik.

– Időskorúak nappali intézményi ellátása:  FAJLAGOS ÖSSZEG:   109.000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40 százalékát igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: a tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők. Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról – a kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150 százaléka igényelhető.

A RÉSZLETES KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZET

 A szerző településfejlesztő geográfus, felnémeti lakos