2024. november 21., Olivér

Eger ügye

#eger #nyitrai zsolt #panorámalift #vár

Borzasztó állapotban van az egri vár jelentős része, a szakemberek szerint liftre van legkevésbé szükség

EÜ/Narancs.hu 2021.01.31. 18:12

Több milliárd forint kellene még a sok helyen életveszélyessé vált építmény helyreállítására a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója szerint. A Nyitrai Zsolt által szerzett 600 millió forintot hasznosabb fejlesztésekre is el lehetne költeni.

Bár a szakemberek szerint nincs elegendő pénz Nyitrai Zsolt tervére, illetve inkább a vár állagmegóvására kellene több forrást szerezni, a kormánypárti politikus ragaszkodik a panorámamentes panorámafelvonó ötletéhez - írta a Narancs.hu, amely részletes cikkben foglalkozott a Fidesz országgyűlési képviselője, Nyitrai Zsolt által kilobbizott 600 milliós állami támogatással, amelyből egy várfal mentén haladó panorámalift épülne. Korábban az Egri Ügyeknek adott interjújában a távozó egri alpolgármester, a Dobó István Vármúzeum volt igazgatója, Berecz Mátyás elmondta, a 2019-ben kiírt országos tervpályázat során a bíráló bizottság kifejezetten nem támogatta azokat a terveket, amelyek a várfalon kívüli emelőszerkezeteket képzeltek el, és így megbontották volna Eger belvárosának jelenlegi látképét, történelmi miliőjét.

lift külső2

A Narancs.hu által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó műemlékvédelmi és régész szakemberek szerint

nem csak borzasztó látványt nyújtana, de értelme sem lenne igazán a várfal mentén haladó panorámaliftnek,

hiszen a megtett út döntő részében maximum a várfal tövében lévő házak tűzfalait és tetejét láthatnák az utasok. Ugyanis nem elég magas a vár, a panoráma valójában csak a várfal tetején élvezhető. Bár az egri vár nem világörökségi terület, műemléki és városképi védettsége van, ám ez manapság nem sokat ér. A várfal mentén haladó panorámalift engedélyköteles lenne, amit a Miniszterelnökség alá tartozó járási kormányhivatal adhat meg.

 

A szakértők szerint ugyan a 2019-ben győztes belső lift tervével alapvetően nincs probléma, ám annak kizárólag közlekedési funkciója lenne, azaz aligha vonzana több turistát. A várba jelenleg két útvonalon is emelkedőn haladva lehet bejutni, ami az idős vagy mozgásukban korlátozott látogatóknak gondot okozhat. Számukra viszont ott van a vár északi bejárata, amely a várdomb tetején van és a környéken parkolók is rendelkezésre állnak, így a várba jutás akadálymentesen megoldható.

 

– Célszerűbb és olcsóbb lenne inkább egy buszok fogadására is alkalmas, nagyobb parkolót kialakítani ezen a részen, mint lyukat fúrni a vár alatt - szögezte le az egyik szakember.

 

A Narancs.hu birtokába került az egri önkormányzat számára egy építésziroda által készített, döntéselőkészítő anyag a felvonó megépítésével kapcsolatban. Ebben többek között az áll, hogy a Dobó utcai épület teljes felújítása nélkül, csak egy csökkentett alapterületű, illetve minimalizált alapterületű beruházás férne bele a 600 milliós keretbe. Az építésziroda a csökkentett, bruttó 551 millió forintos opciót javasolta az önkormányzatnak, amely magában foglalja a lift, az odavezető pince, előtérként szolgáló pincerész és az ott lévő kiállítóterek, valamint a bejárati rész kialakítását és az épület homlokzatának “elégséges mértékű” helyreállítását.

 

Vagyis a becslések alapján abban igaza van Nyitrai Zsoltnak, hogy a lift valamilyen formában elkészülhet 600 millióból. Adódik a kérdés azonban, hogy Eger jelenlegi gazdasági helyzetében, továbbá annak ismeretében, hogy 2011 óta az egri vár fejlesztésére, több ütemben mintegy 10 milliárd forint érkezett (beleértve a Modern Városok Program keretében idén induló 4 és fél milliárd forintos beruházást), valóban egy liftre van-e a legnagyobb szüksége a várnak - írta a lap.

lift belső, tényleges3

– Az egri várnak van egy fejlesztési terve, amely alapján a Nemzeti Várprogram keretében jelenleg is zajlik egy beruházás, továbbá a Modern Városok Program keretében előkészület alatt vannak újabb fejlesztések. Ezekben a tervekben nem merült fel a liftre vonatkozó igény - mondta a Narancs.hu megkeresésére Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki régészként és művészettörténészként vett részt az egri fejlesztési tervek kialakításában.

 

Buzás szerint sok olyan műemléki problémája van a várnak, amelyre ezek a tervek választ akarnak adni.

Egyszerűen olyan rossz állapotban van a vár jelentős része, hogy egyes területek életveszélyesek, le is vannak zárva,

például a középkori székesegyház szentélye. Ráadásul a várfalak is több helyen omladoznak. Ezek lennének a fontosabb, elengedhetetlen beruházások, míg a lift nem old meg állagvédelmi, műemlékvédelmi problémákat.

 

– A Nemzeti Várprogram és a Modern Városok Program tervei úgy lettek kialakítva, hogy idegenforgalmi szempontokat is figyelembe vettek, vagyis az eredeti részek megóvása mellett a beruházások több látogatót vonzanak majd. Azonban a Nemzeti Várprogram fejlesztéseinek több mint a felét nem lehetett megvalósítani, mert a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem volt elég. A pénzügyi keret szűkössége már a Modern Városok Programjában is látszik. Összeségében még több milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy az egri vár teljes szintű helyreállítása megvalósuljon - tette hozzá Buzás.

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló